Az
atlantiszi kristálygyógyászok azok a különleges érzékenységgel
megáldott emberek voltak, akiket rendkívüli gyógyító képességeik alapján
választottak ki.
Az
atlantisziak ugyan durva anyagú testben éltek, mégis szinte átlátszóak
voltak, olyanok, mint a tündérek és a szellemlények. Emellett magasak és
karcsúak voltak, olyan jellegzetes tartójuk volt, mint a 3. dimenzió
embereknek, és nagy fénylő aura vette őket körül.
A test 64 szabályozó területén, illetve pontján parányi kvarc,
szelenit- és magnetit kristályokat helyeztek el, amelyeket adóvevőként
működve összekapcsolták az embert a poszeidoin/-iszi kristályobeliszkkel
és Terra Gaiával.
Az atlantisziak csillaglényekkel is kapcsolatban álltak, és korántsem kötődtek annyira a matériához, mint a mai emberek.
A
MER-KA-BA aktiválásával és tudták győzni az időt és a teret, továbbá
képesek voltak összpontosítással, vizualizálással és bizonyos
légzéstechnikával dematerializálódni, majd újra anyagi testet ölteni.
Igen fejlett volt az Atlantisziak harmadik szeme, amelyben szabadon
lebegett az anyag dimenziók öt rezgéskörében egy körülbelül 3 cm-es
kristály, ugyanolyan, mint a két tenyerük közepében ültetett drágakő.
A
kitárt karuk, illetve a két kezük, a harmadik szemük és a napfonatuk
által bezárt szög módosításával egy többdimenziós erőtér keletkezett,
amelynek segítségével a kiválasztott gyógyítók gyógymasszázst is
végezhettek.
Egyébként a kezükkel, az ujjaikkal, különösen a jobb kezük középső
ujjával dolgoztak, nagyjából úgy, mint egy lézerkristállyal.
VISSZAÉLÉS a TUDÁSSAL. Mint az emberiség történetében annyiszor, végül
az atlantiszi kristálysebészek rendkívüli képességeit is a saját hatalmi
törekvéseik szolgálatába állították némelyek. A génmanipulációtól,
szervátültetéstől, tudattágítástól a személyiség megváltoztatásán át
egészen a lelketlen zombik megteremtéséig a legkülönfélébb területeken
fáradoztak a nemkívánatos ellenfelek kiiktatásán.
Egyes
atlantiszi kristálysebészek efféle negatív, fekete mágiába hajló
tevékenysége főként Kr.e 15000 és 10000 között volt jellemző, s máig is
hat, legalábbis ami a génmanipulációt és az agyfrekvenciák
befolyásolását illeti.
A külső és belső „harmadik szem".
A
megmagyarázatlan (feszült) fejfájás és szemproblémák okai a harmadik
szem karmikus zavaraiban keresendők, egy fényalagúton vagy csillakapun
keresztül. Ez a terület azzal az időszakkal áll kapcsolatban, amikor
finom anyagú fénylényekként még nem inkarnálódtunk, a durva anyagba, s
nem találkoztunk diszharmóniával.
A belső harmadik szem az ember érzékszerveken kívüli észlelésnek,
például a „tisztánszaglásnak", a „tisztánízlelésnek", a
„tisztánérzésnek", a „tisztánhallásnak" és a „tisztánlátásnak" a
koordinációs területe.
Az atlantisziak, illetve az atlantisziak előtt élt emberek harmadik
szemének helyén egy mandula nagyságú kristály volt, amelyet öt gyorsan
rezgő kör tartott szabadon lebegve. Ez ugyanolyan színű és összetételű
volt, mint a tenyerükben lévő kristályok. Ha az atlantiszi
kristálysebészek egyidejűleg működésbe hozták mind a három kristályt, a
szakrális geometriai szögeknek megfelelő kéz és kartartással akár
tömegek gyógyítására is képesek voltak.
Ha valakinek a múltban rossz tapasztalatai voltak az érzékszerveken
kívüli érzékelés képességével, elképzelhető és lehetséges, hogy
tudatosan lezárta külső harmadik szemét, mintegy lereteszelve vagy
eltorlaszolva azt.
Ez
lehet az oka annak, ha ma nyomást érez a homloka közepén, illetve
belül, a szeme mögött. A harmadik szem kristálya csepp alakú volt, de ma
már csak információként van jelen a köztiagy és a homlok közepe között,
nem pedig durva anyagú kristály alakjában, mint az atlantiszi időkben.
Ennek ellenére még ma is érezhető e kristály finom és durva anyagú
hatása. A csepp felső vége a két külső szemzuggal egy körülbelül 5,24 cm
oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszöget alkotott, elhatárolt térbeli
testként tehát tetraédert formázott. Ebben a nagy egyenlő oldalú
háromszögben helyezkedett el az úgynevezett FÉNYALAGÚT kisebb
tetraédere, illetve kisebb egyenlő oldalú háromszöge, amelynek a szent
PHI (=1,6103...) számmal csökkentett oldalhossza körülbelül 3,62 cm
volt.
A
FÉNYALAGÚT a fény és a sötétség kettőségével való eddigi bánásmódra
hívja fel a figyelmet. Ha az egyén életében még ma is túlsúlyban vannak
az önpusztító programok, illetve a sötétség elemei, a „fényalagút"
háromszöge/tetraédere elcsúszhat vagy elfordulhat, s ez esetben (de nem
feltétlenül) a szem működésének zavarához vagy homloktáji problémákhoz
és fájdalmakhoz vezethet.
A
CSILLAGKAPU egy további, megint csak minden oldalán a PHI (=1,61803...)
számmal csökkentett, 2 cm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög,
illetve tetraéder (szög:60 fok), amelynek középpontja az egyéni kozmikus
tudatot az egyénben lakozó „Isten szemeként" ábrázolják.
„ISTEN
SZEME" Ez a pont az orrgyökérnél található a két szemöldök köz9tt
közepén. Ha erősen megnyomjuk, egy impulzust küldünk az epifízis
(tobozmirigy) felé, amely, mint ismeretes, a FELETTES ÉN egyik székhely.
Ha
az időutazás vagy más hasonló beavatás során a korábbi életekben
kellemetlen élményben volt részük, akkor előfordulhat, hogy ez a terület
és a középpont leblokkol, ami megakadályozza a kommunikációt a FELETTES
ÉNNEL, továbbá szédülést okozhat, s esetekben ennek a területnek a
fájdalmával jár. Ilyenkor ezen a helyen elzáródik az életenergia
keringésének kivezető pontja is, amely az életenergia csökkenését
okozza, és nyomást, illetve fájdalmat okoz ezen a területen.
Részletek a :Diethard Stelzl, Spirituási Gyógyítás című könyvéből