Ismerd meg magad!

Amíg úgy érzed, hogy képtelen vagy megérteni az embereket, ahogy viselkednek, amit tesznek, ahogy hozzád viszonyulnak, addig teljesen biztos lehetsz abban, hogy valójában önmagadat sem ismered eléggé.

Amint megismered önmagadat, rájössz, hogy ki is vagy te valójában, minden és mindenki sokkal egyszerűbbé, érthetőbbé válik számodra.

Ma megismerem, saját magamat, hogy könnyebben megismerhessek másokat!

Farkas Andi

Önmagad elfogadása

Amikor megérted, hogy nem attól vagy jó ember, ha mindenhol és mindenkinek megfelelsz, hanem attól, ha ma kicsit jobb vagy, mint tegnapi önmagad, akkor képes leszel indulatok nélkül, a belső béke által vezérelt tudatos őszinteséggel leszarni dolgokat. Megszabadulsz attól a kényszertől, hogy másokkal elfogadtasd önmagad – mert a másik ember véleménye soha nem hozzád tartozik, hanem ő hozzá. És ha ezt tudod, akkor megérted azt is, hogy ha egy másik ember elfogad Téged olyannak, amilyen vagy, az jó, ha viszont nem, akkor nincsen helye az életedben.

forrás:http://hasznaldfel.hu

Így temetted el saját magad

Gyerekkorodban kezdődött. Amikor még boldog voltál. Egészen kicsiként. Amikor még csak az számított, hogy mosolyogjanak rád, és olyanok között lehess, akik szeretnek és törődnek veled. Amikor még csak annyi volt a problémád, hogy éhes vagy és időnként kakis a pelusod. Aztán elég hamar jöttek az újabb és újabb problémák.

Probléma volt, ha nem ettél annyit, amennyit kéne. Probléma volt, ha nem akkor aludtál el az oviban, amikor a többiek. Probléma volt, ha nem tudta lekötni a tanár a figyelmedet – és ezért persze Neked járt a büntetés. Probléma volt, ha nem úgy teljesítettél vagy viselkedtél, ahogy azt elvárták tőled.

Közben pedig már nemcsak másoknak voltak veled problémái, hanem szép fokozatosan neked is egyre több önmagaddal. Probléma volt, hogy nem úgy nézel ki, mint a fogyasztói társadalom igényeinek kiszolgálására, illetve új igények mesterséges gerjesztésére megalkotott kirakat sztárok. Probléma volt, hogy nem olyan cipőd vagy kabátod van, mint amit a két napja kijött reklámban vigyorgó emberek viselnek, és amiben az iskola “legjobbjai” ma már büszkén feszítenek. Probléma volt, hogy mit gondolnak rólad mások, ha kiderül, hogy kit szeretsz, vagy milyen hobbidnak élnél legszívesebben. Probléma volt, hogy az élet, amit élsz, már nem tesz boldoggá – vagy talán soha nem is tett azzá gyerekkorod óta.

Sok volt a probléma, és sok közülük kicsit módosulva, vagy akár változatlan formában meg is maradt. Sok különböző probléma, amiben egy valami közös: a valódi okokat senki nem kereste meg soha. Senkit nem érdekelt, hogy miért vagy más, mint a többiek. Senkit nem érdekelt, hogy miért teljesítesz éppen rosszabbul. Senkit nem érdekelt, hogy bele akarsz-e tartozni a csordába vagy sem – és hogy a csordának van-e egyáltalán létjogosultsága. Senkit nem érdekelt semmi más, csak az, hogy felelj meg.

És Te megfeleltél. Vagy nem, de akkor szarul érezted magad. Persze a megfelelési kényszertől is, de ha már beléd nevelték, cipelted is tovább magaddal ezt a terhet. Van azonban egy egyszerű tény, amiről valószínűleg újra és újra megfeledkezel, amikor mindenkinek meg akarsz felelni: nem fog sikerülni. Biztosan nem.

Gondolj bele, hogy a fenébe sikerülhetne? Több mint 7 milliárd ember él a Földön. 7 milliárd ember, és nincs kettő ugyanolyan. 7 milliárd különböző emberi lény, különböző külső és belső tulajdonságokkal, különböző kulturális és családi háttérrel, különböző neveltetéssel, különböző tapasztalatokkal és érzésekkel, különböző életkörülményekkel, és különböző értékrenddel. 7 milliárd különböző ember. És Te mindegyiknek meg akarsz felelni. Pedig könnyen lehet, hogy még egyetlen egynek sem fogsz tudni. Csak annak tudsz ugyanis teljesen megfelelni, aki teljesen összhangban van önmagával, és nem vetíti ki a saját félelmeit, vágyait és kételyeit másokra. Aki képes az elfogadásra, és tudja, hogy az ő útja nem az egyetlen helyes és járható út. Nagyon kevés az ilyen ember.

Te mégis meg akartál felelni mindenkinek, de egy valakiről megfeledkeztél: Önmagadról. Hol vagy Te? Hová tűntél? Hová tűnt a benned lévő kisgyerek? Hová tűntek a vágyaid, az álmaid, a terveid, a reményeid? Hová tűnt az életed?

Elmondom, hol vannak: közös koporsóban fekszetek. Élve eltemetve. És még csak nem is vádolhatsz senki mást: Te temetted el önmagad. Segítettek, igen; megtanították, hogyan kell – de az ásót mindig Te magad fogod. Mindig. Akár befelé ásod magad, akár kifelé.

Egy durva példa

Értem, hogy fontos számodra, mit gondolnak rólad az emberek. Értem, hogy szeretnél Te magad jó ember lenni, még akkor is, ha azok, akiknek meg akarsz felelni, nem is biztos, hogy jó emberek. Értelek, csak egy dolgot nem értek: hogyan egyezteted össze a megfelelésed mértékét az adott emberrel való tényleges kapcsolatoddal? Erős példát mondok, hogy egyből megértsd, mire gondolok.

Van az a kollégád, aki mindig beszól valamit, és Te mindig megsértődsz rajta. Vagy egy távolabbi szomszéd az utcában, egy volt osztálytárs, egy gyakran látott ismerős… Nem tetszik neki valami veled kapcsolatban, és ennek mindig hangot is ad. Téged pedig ez rohadtul zavar, és vagy ideges leszel, vagy az önbizalmad esik lefelé egy újabb szintet. De mi történne, ha ez az ember máról holnapra meghalna? Komolyan kérdezem. Meddig hiányozna? Vajon mennyit foglalkoznál vele, a véleményével, az életével, a halálával? Tíz percet? Vagy tizenötöt? Többet nem hiszem. És ez természetes, hiszen nem Te voltál az, aki igazán közel állt hozzá. Persze, hogy nem foglalkozol mindenkivel annyit, amennyit a szeretteid legszűkebb körével.

De akkor a véleménye miért számít? Miért emészted magad miatta? Miért rabolod el az energiádat azoktól, akik igazán számítanak? Miért érdekel azoknak a véleménye, akiknek még a halálával sem foglalkoznál sokáig? Miért nem azokkal foglalkozol, akik minden egyes nap szinte minden egyes percében a fejedben járnak? Akik igazán fontosak… Akik nélkül nem tudnál élni…

Jó édesanyja szeretnél lenni a gyerekednek? Akkor legyél az. Legyél jó anya a gyereked számára – ne pedig mindenki más számára. A gyereked leszarja, hogy a többiek milyen anyának tartanak Téged. Őt csak az érdekli, hogy számára milyen vagy. Vele foglalkozz, ne a környezeted által Rád erőltetett anya-képpel.

Jó társa szeretnél lenni a párodnak? Akkor foglalkozz a kapcsolatotokkal, és ne azzal, hogy ki milyen tanácsot osztogat kívülről. Ha más jónak tartja, akkor szerinted is az? Vagy ha más elítéli a párodat, akkor Neked sem kell már ő? Ne már… ennél még egy csiga is okosabb. Megeszi a levelet, és szarik rá, hogy a másik csigának ízlik-e vagy sem. Egy párkapcsolat mindig két emberen múlik – sem többön, sem kevesebben.

Sok példát mondhatnék még, de nem hiszem, hogy szükséges. Rendkívül sokat foglalkozunk mások véleményével, és nagyon keveset figyelünk a saját belső hangunkra. Valamit viszont érdemes tudnod: a Te életeddel kapcsolatban minden más ember inkompetens. Egyedül a hozzá nem értés szintje különbözik az egyes emberek között. Sokan úgy szólnak bele az életedbe, hogy valójában fingjuk sincs róla, mibe túrtak bele. És persze van néhány olyan ember is, akinek némi fogalma van arról, amit Veled és az életeddel kapcsolatban mond, de a teljes képet még ő sem láthatja.

Mert hogyan is tudná bárki megmondani, hogy mi a helyes út számodra? Egyáltalán hogyan tudna kompetens véleményt alkotni az utadról és az életedről? Átélte pontosan ugyanazokat a tapasztalatokat, mint Te? Megkapta pontosan ugyanazokat az értékeket, akadályokat, élményeket és pofonokat gyerekkorában, mint Te? Érték őt pontosan ugyanolyan külső és belső hatások, mint Téged? Érezte pontosan ugyanazokat az érzéseket, mint Te?

Akkor miről is beszélünk? Hol van a kompetencia? Hol van a személyeddel szembeni tisztelet? Hol van a bölcs önkritika, ami azt mondatja még a jó szándékú segítővel is: „az én utam nem biztos, hogy a Te utad, és amit mondok, azt külső szemlélőként teszem.”? Hol van mindez?

Sehol. És tudod, hogy miért? Mert ez nem Rólad szól. A vélemény mindig többet árul el arról, aki mondja, mint arról, akiről mondják. Erre érdemes mindig emlékeztetned magadat, amikor valaki véleményt mond rólad. Keresd meg az igazságtartalmát, gondolkozz el rajta, és ha van benne érték, akkor hasznosítsd, ha pedig nincs, akkor dobd ki a szemetet. Aztán haladj tovább előre az utadon. A saját utadon. Ha rendben van az önértékelésed, és nem cipelsz magaddal lelki sérüléseket, akkor mások véleménye sem fog negatívan befolyásolni.

„Ha nincs belső ellenség, a külső ellenség nem árthat.”

Afrikai közmondás

Ne a formára figyelj, hanem az anyagra

Sablonok. Nemcsak szívesen alkalmazzuk őket, hanem bizonyos szinten függünk is tőlük. Mert valamit kezdeni kell azzal az iszonyatos mennyiségű információval, ami folyamatosan az agyunkba áramlik, és akinek magasabb az intelligenciája, mint egy marék kavicsnak, az ezt valamilyen módon meg is teszi. Ehhez viszont szükség van a sablonokra. Egyszerű formákra és szerkezetekre, amiket a saját igazságunknak fogadunk el, és amiket ráhúzhatunk mindenre, amivel találkozunk. És mindenkire.

A nap 24 órából áll. A gyümölcs és a zöldség egészséges, a kátrány és az arzén nem. Az ég kék (kivéve, amikor nem), az ember a legintelligensebb élőlény (az ember szerint), és aki veszekszik velem, annak sosincs igaza (szerintem). Így élünk. Kellenek a sablonok, még ha nem is igazak, akkor is.

Mert nem biztos, hogy igazak. Minden sablon az aktuális tudásunkat és érzelmi állapotunkat tükrözi. Ezekkel a sablonokkal önmagukban nincs is baj, sőt, még azzal sem, hogy megpróbáljuk mindenáron egymásra és a környezetünkre húzni ezeket. Így működik az agyunk. Problémává ez akkor válik, ha a sablon nem gyurmából készül, hanem vasbetonból. Mert aki nem képes alakítani a saját sablonjain, hanem merev rendszerként kezeli azt a világképet, amit külső és belső hatások eredményeként megalkotott magában, az nemcsak a fejlődésre lesz képtelen, hanem az emberi kapcsolatainak rendezésére is.

A világ ugyanis folyamatosan változik, és változunk benne mi emberek is. Ha a sablonjaink merevek, akkor folyamatosan ütközni fogunk. Méghozzá keményen. Ezek az ütközések pedig egy idő után vagy a sablonunkat törik össze, vagy azt, akire megpróbáljuk ráhúzni. Csak idő kérdése.

Szar anya sablon. Hisztis liba sablon. Bunkó állat sablon. Lusta disznó sablon. Ugye nem kell tovább sorolnom? Az emberek többsége vagy ítélkezik feletted, vagy sajnál Téged. Megérteni a legtöbben meg sem próbálnak. Csak a sablonjukba próbálnak beletuszkolni, és az ütközés mértéke mindig a sablon anyagától függ.

Azt viszont remélem tudod, hogy csak akkor tud bárki is beletuszkolni a saját sablonjába, ha Te közreműködsz ebben, és úgy éled az életed, hogy az ő sablonjába beleférj. Ha ezt már megtetted – ahogy a legtöbb ember belekerült ebbe a csapdába –, akkor három út közül tudsz választani. Az első lehetőség az, hogy továbbra is megpróbálhatsz megfelelni másoknak, és beleférni a sablonjaikba. A második lehetőség az, hogy ugyan nem akarsz mindenben megfelelni, de feszengesz emiatt, mert az általad vágyott élet (az, hogy az emberek nem ítélkeznek feletted) és a valóság ütközik. Végül van egy harmadik út is: nyugodt szívvel leszarod őket, és úgy élsz, ahogy szeretnél.

Az első út önfeladáshoz vezet, ami egy olyan belső feszültséget eredményez, ami lehetetlenné teszi azt, hogy önmagaddal egyensúlyba kerülj. A második út szintén állandó feszültséget szül, mert folyamatosan harcolsz a környezeteddel, és megpróbálod a saját igazadat bebizonyítani nekik. A harmadik út a belső egyensúly és a boldogság útja. Te választasz.

Én mindenesetre azt javaslom, hogy ne a sablon formájára figyelj, hanem az anyagára. Mert akinek vasbetonból van a sablonja, azzal ha egyszer ütköztél, újra és újra ütközni fogsz.

Kavicsok és drágakövek

Ha már sablonokról van szó, mondok én is egyet. Érdemes ugyanis csoportosítanod azokat az embereket, akik bármilyen formában az életed részét képezik – akár hosszútávon, akár csak egy rövid szakaszon.

A legtöbb ember kavics számodra. Értéktelen. Olyan, akire tíz percig gondolnál, tovább nem. Rengeteg ilyen kaviccsal találkozol az utad során, és Te döntöd el, hogy felveszed-e őket, vagy sem. Ha úgy döntesz, hogy felveszed – vagyis meg akarsz felelni az elvárásainak, görcsölsz a rólad alkotott véleményén, és fölösleges harcokat vívsz vele –, akkor cipeled tovább magaddal az utadon. Minél több kavicsod cipelsz, és minél tovább cipeled őket, annál nagyobb terhet jelentenek.

Van néhány drágakő is. Ők azok, akik igazán fontosak számodra, és akik valódi értéket adnak hozzá az életedhez. Akik igazán szeretnek, és akkor is szeretnek, ha senki más nem szeret Téged – még Te magad sem önmagadat. Akikre mindig számíthatsz, bármi történjék is az életedben. Akik elfogadnak olyannak, amilyen vagy, és Téged szeretnek, nem pedig azt az embert, akinek látni akarnak. Nincs sok drágakő, csak néhány.

És miközben haladsz előre (vagy néha visszafelé) az utadon, ott van veled ez a néhány drágakő, és ott van a sok kavics. De minél több kavicsot cipelsz, annál kevesebb figyelmet tudsz szentelni a drágaköveidnek. Minél több a kavicsod, annál könnyebben elveszítheted a drágaköveidet – talán örökre. A kavics az csak kavics – ha elveszíted, vagy Te magad dobod el, csak könnyebbé válik az utad. A drágaköveid nélkül viszont értelmetlenné.

A drágaköveidet önmagukét szereted. Olyannak, amilyenek. És ezek az emberi drágakövek Téged is olyannak szeretnek, amilyen vagy. Nem várják el, hogy megváltozz, de melletted vannak és segítenek abban, hogy ha Te magad szeretnél változni – mert felismerted egy gyengeségedet – akkor ne egyedül kelljen küzdened. A többiek kavicsok. És kavics vagy számukra Te is. A saját sablonjukat próbálják rád húzni, és ha nem férsz bele, akkor már nem kellesz nekik.

Dobd el a kavicsaidat, nincs szükséged rájuk. Foglalkozz inkább a drágaköveiddel, akik számára Te is drágakő vagy. Őket őrizd meg – amíg még megteheted. A kavics az csak kavics.

 

 forrás: hasznaldfel.hu

Engedd el a kifogásokat

Nem tudod meglátni a lehetőségeket a világban mindaddig, 

amíg saját magadat hátráltatod a fejlődésben.

Ragadj meg minden alkalmat, egy kis kreativitásra.

Amellett, hogy segít kikapcsolni a mindennapi rutinból, 

segít meglátni az új lehetőségeket is amelyek által tovább fejlődhetsz.

 

ÉLETMENTŐK

Mielőtt tovább mennénk, terjesszük ki az eddigiekben elszórt alap-attitűdök némelyikét. Nem az a szándékom, hogy bárkit is rávegyek, hogy az e könyvben kifejtett összes gondolatra emlékezzen, de azt javaslom, hogy az alábbi kiemelt sorokat tanuld meg emlékezetből. Ezek elég egyszerűek ahhoz, hogy veled maradjanak és működjenek bármilyen gondolati válságban. Tartsd őket kéznél az elmédben.

Egyszer egy rémlátomásom volt, minden gonosznak és színtelennek látszott, és ekkor hirtelen erre gondoltam: Mégis mit gondoltál, minek van szüksége arra, hogy szeresd?
És egyszerre kinyíltak az ajtók, és a paradicsomban találtam magam.

Semmi ellenállás! Ez nem azt jelenti, hogy fizikailag passzívnak kell lenned, vagy bárgyúan be kell dőlnöd rossz vibrációknak, vagy, hogy hagynod kell kirabolni magad. Csak annyit jelent, hogy semmi ellenállás ne legyen az elmédben. Légy szabad a fejedben, cselekedj szeretetből, és tedd azt, amihez kedved van. Nincs olyan cselekedet, ami mindig csak jó, vagy csak rossz: az egyetlen igazi változó a szeretet, amellyel cselekszel. Amint kinyitod a tudatosságod, az élet magától jobbá fog válni, még csak próbálkoznod sem kell. Ez a gyönyörű paradoxon.

Minél jobban kinyitod a tudatod, annál kevesebb kellemetlen esemény tolakszik a tudatodba.
Szeress annyira, amennyire csak tudsz épp onnan, ahol vagy!

Ez a mondat különösen jó, ha az eszedbe jut, hogyha félsz vagy őrültnek érzed magad. Írd a falra a szobádban. Lehet, hogy nem akarod szeretni azt, amit érzel vagy látsz; lehet, hogy nem vagy képes meggyőzni magad, hogy egyáltalán képes lennél ezt szeretni. De csak határozd el, hogy szereted. Mondd ki hangosan, szereted, még ha nem is hiszed el. És mondd azt is: szeretem magam azért, mert utálom ezt.

Szeresd úgy, ahogy van! Az, hogy milyennek látod a világot, teljesen a saját rezgésszinteden múlik. Ha megváltoztatod a rezgésszinted, az egész világ másképp fog kinézni. Ez is olyan, mint azok a napok, amikor mintha mindenki mosolyogna rád, mert te boldog vagy. A rezgésszintedet pedig úgy emelheted fel, hogy jobban szeretsz. Kezdd el szeretni a negatív rezgéseidet, a saját unalmadat, tompaságodat és kétségbeesésedet. Nehéz elhinni, de az elméd tartalmának a megváltoztatása az egyik olyan dolog, aminek semmi köze a rezgésszinted megváltoztatásához.

Ahhoz, hogy felemeld tudatosságodat, semmi értelme megváltoztatni a gondolkodásodat, a hitedet, a viselkedésedet, a lakóhelyedet, vagy a társaságodat. Se nem önkényes, se nem véletlen, hogy ott vagy ahol vagy, úgyhogy akár rendbe is hozhatod a hozzáállásodat, mielőtt megváltoztatnál valamit. Különben azon kaphatod magad, hogy az egész teremtett világon át kergeted az igazi helyet, és még a Végtelen üdvösség Tengerét sem érzed igazinak.

Magadat mindig magaddal viszed bárhova is mész. Ahogy a Zenben mondják: Ha nem találod meg ott, ahol állsz, ugyan hol keresnéd? Soha semmi olyan hely nincs a világban, ahol ne velünk egyenlők között lennénk. A változás iránya, amit keresünk, nem a mi négy dimenziónkban van: úgy kerülhetsz mélyebben abba, ami vagy, mintha egy erősítőn a hangerő gombot csavarnád feljebb.

Szeresd önmagad! De hát nem az a szeretet, definíciója, hogy egyazon térben lenni másokkal? Nos, valójában mindabban, amire mint magunkra gondolunk a testünk, az elménk, az érzelmeink más lények billiói vannak benne. Egy emberi test – ego – tudatosságában lenni egy kicsit olyan, mint New York City polgármesterének lenni. Az ego nem az egyedüli tudat, ami a tested túlélésében vagy működésében érdekelt. Szabadságunkban áll, hogy egyedi különálló lényekként, hogy elhagyjunk bármilyen csoportot, mint például azt a csoportot, amelyből a testünk áll, de bármilyen más szintre megyünk, más lényeket fogunk találni, akikkel harmonizálnunk kell.

Ha szereted önmagad, akkor valójában szeretetben tágulsz ki sok más lény felé. Minél szeretetteljesebb vagy, annál szeretetteljesebbek lesznek benned és körülötted a többi lények. Minden szinten kölcsönösen függünk egymás vibrációitól. Játssz egy boldog akkordot és boldog táncosok fognak csatlakozni az utadhoz. Más értelemben önmagad szeretni, annyi, mint hajlandónak lenni egyazon térben a saját teremtményeiddel. Milyen összezsugorodottá válnál, ha visszahúzódnál saját gondolataidtól?

Önmagad szeretete nem az ego építésnek kérdése. Az egoizmus annyi, mint bizonygatni, hogy érsz valamit, miután már belesüllyedtél az önutálatba. Ha szereted önmagad, ez föl fogja oldani az egódat: nem fogod szükségét érezni, hogy a felsőbbrendűséged bizonygasd.

A lusta ember útikalauza 

HOGYAN ÉREZZÜK JÓL MAGUNKAT?

Semmi baj azzal, ha jól érzed magad! Ez a megvilágosodás egyik legfontosabb üzenete. Megpróbálhatjuk a legmagasabb szintű élvezetet – hogy úgy mondjuk, Isten élvezetét – megtalálni mindenben, amit érzékelünk. Senki – aki magasabb tudatban él – nem akarja, hogy nyomorultan érezze magát a Földön.

Egy paradicsom van benned és körülötted ebben a pillanatban, és hogy benne légy, meg se kell mozdulnod, még csak a szemed se kell felemelned erről az oldalról. Kinyithatod magad arra a gyémánt tökéletességre, ami mindenben benne van, amit látsz vagy érzel. Ha nem hiszed, hogy ez ilyen könnyen megtörténhet, pusztán azáltal, hogy szeretsz, akkor csak légy pillanatról pillanatra szeretetteljes, és bízz benne, hogy el fog jönni hozzád.

A tér (üresség) soha nem állít határokat vagy próbatételeket senkinek az útjába, aki megpróbálja felemelni a spirituális szintjét. Az utólagos értelmezgetésben talán úgy tűnik, mintha próbára tennének, de az igazság az, hogy mindig meg van engedve neked, hogy magad döntsél, hogy meghatározd, melyik világ valóságos neked.

A magasabb lények nem győznek örülni, amikor elég szeretet mutatsz ki ahhoz, hogy feljebb emelkedjél. Minden segítséget és lehetőséget meg fogsz kapni, ha kéred, bármilyen módon is kérnéd: egy egyszerű imával, meditációval, vagy azzal, hogy levelet írsz a Télapónak. Soha senki nem kényszerít arra, hogy gyötörd vagy frusztráld magad. Semmit nem kell bizonyítanod. Nem is tudsz bizonyítani semmit: a vibrációid mindig az igazat mondják, nem is hazudhatsz róluk.

A szeretet szárnyain pedig könnyű felemelkedni. Bármilyen meggyőző a valóság bármely szintjének az érzékelése, bármilyen túláradó, tekervényes és összetett, még mindig csak az igazi valóságunk egy töredékét látod, az igazi valóság pedig: csak önmagunknak lenni, ellenállás nélkül, ragaszkodás nélkül, mindent szeretve.

Azzal sincs semmi baj, hogyha jól érzed magad szexuális kapcsolatokban. Igazából egy kielégítő orgazmus sokkal inkább spirituális felismerés, mint technikai eredmény.

A test nincs elválasztva a szellemtől-lélektől, hiszen az egész test sok lény extatikus alkotása, akik más tudatszinteken vibrálnak. Egy mély orgazmus a szeretet felismerése sok szinten, beleértve azokat, amiket sokan közülünk állatinak gondolnak mostanában. A szeretet, vagyis a másokkal való egyazon térbe kerülés vagy azonos rezgésekre állás, a létezésünk alapja, és végtelenül sokféle alakot vesz fel. Mint minden más tapasztalatból, a szexuális tapasztalatok közül is mindig azokat kapjuk, amiket megérdemlünk, aszerint, hogy mennyi kedvességgel és szeretettel viseltetünk önmagunk és mások iránt.

A szex extázisát tekinthetjük annak tükrének, ahogy pszichikusan feloldódunk isteni testvéreink és nővéreink terében a kitágulás magasabb szintjein. A szeretkezés az egyik kifejezése annak, hogy a tér-szinten álló velünk rokon lények kérnek bennünket, hogy adjuk meg magunkat a szeretetben, és fogadjuk be más lények különbözőségeit, tökéletességeit és szépségeit. Ha ez így van, akkor miért javasolják olyan gyakran az aszketizmust, mint spirituális ösvényt, és miért tűnik néha úgy, hogy működik? Amint az előző fejezetben láttuk, amikor keményen nyomulsz egy irányba, alighanem egy másik állapotba lendülsz át, mint ahova jutni szándékoztál. Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy csak érzéki örömöket élvezz, akkor (hacsak nem nyitott a tudatod) át fogsz dobódni egy másik állapotba, ahonnan az aszkézis látszik a helyes útnak. Ha pedig elég messze elmész az aszkézisben, könnyen lehet, hogy átdobódsz az üdvösségbe és extázisba, amint sok szent elmondta nekünk.

Ugyanakkor, hogyha elég hangosan reklamálsz, kapni fogsz egy villanásnyi bepillantást a magasabb tudatba. Ha megtagadod magadtól az ételt, szexet, kommunikációt, vagy alvást, ezzel valamiképp azt jelented a központnak, hogy az életformád nem működik, és lehet, hogy engedélyt kapsz egy rövid visszatérésre a térbe, hogy kipróbáld. De az ilyen villanások, noha mostanában ezekből áll mindaz, amit az emberiség a térről (üresség) tud, nem azonosak az egész fénnyel, bármilyen meggyőzőnek is érezzük őket. Ezek a villanások még instabilak is, így nem a legkényelmesebb utat jelentik hazafelé. Nem leszel képes magasabb szinteken maradni, ha ilyen negatív hangsúllyal kerülsz oda. Akármilyen elmés, magas elméletekkel ringatod magad kényelembe a felől, hogy miért jössz vissza a földre, az aszkézis mindig vissza fog hozni a fizikai szintre, amíg csak el nem kezdesz eléggé szeretni ahhoz, hogy egy pozitív ösvényen emelkedj felfelé. Maga a szeretet a pozitív ösvény a tér irányába. Nincs olyan bölcsesség vagy szentség, ami valaha is kárpótolná azt, ha elveszítjük a szeretetünket magunk vagy mások iránt.

A szexuális kapcsolatokban pedig a szeretet megint csak felülemelkedik az inga-hatáson, a nézőpontok YinYangján, és végül is ez a magyarázata annak, hogy miért kell, hogy a szeretet legyen az első számú indíték a szexben.

De a szeretet ebben az értelemben sokkal átfogóbb jelentőségű, mint a romantikus szenvedély, és azzal kell elkezdődnie, hogy önmagunkat szeretjük. Ha mindent szeretsz, amit érzel és csinálsz, beleértve az érzelmileg száraz és üres hangulataidat, akkor az élvezeted mindig újra vissza fog térni. Ha a szexet nem találod sikeresnek, az csak azt jelenti, hogy ebben az életben vagy egy másikban túlságosan ragaszkodtál az egyensúly másik oldalához. Önmagad összehúzódásának a cselekedete az, ami bármely helyzetet kényszeresen függővé tesz.

Az is fontos, hogy másokat ne ítéljünk el a testi örömeikért. Amit megtagadsz másoktól, az megtagadtatik tőled, azon egyszerű okból, hogy mindig törvényeket hozol magadnak; minden szavad és cselekedeted meghatározza, hogy milyen világban akarsz élni. Az egyenlő lényekként való kapcsolataink egyik szükségszerű törvénye ez: amit mondasz az lesz, de csak neked és azoknak, akik egyetértenek veled. Ha azt mondod, hogy nem szabad, hogy megszolgálatlanul segítséget kapjon, ez lehet, hogy nemigen fogja befolyásolni az illető életét, de neked be fog tartani: nem fogsz segítséget kapni megszolgálatlanul. Ha azt mondod, hogy mások szexuális élvezetei vulgárisak, ez nem fogja megváltoztatni az ő élményeiket, de a te élvezeteid vulgárissá fognak válni. Pontosan a saját tapasztalataid meghatározására való korlátlan hatalmad az, ami betart neked.

Mennyi együttérzést és megbocsátás akarsz magadnak? Ezt add meg másoknak. Menj el a végletekig: bocsátsd meg minden lénynek a feléd való karmikus adósságait. Add meg másoknak azt, amit magadnak szeretnél! A zene megmutatja nekünk, hogy hogyan tarthatjuk fenn az élvezetet és extázist. Normális esetben az eufórikus megvalósulás pillanatáról azt gondoljuk, hogy kibírhatatlan, és lehetetlen tovább folytatni. Elúszik, és aztán megint keressük. Azért teszi ezt, mert nem vagyunk hajlandóak elengedni, nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy nélküle maradjunk. De ha a zene példáját vesszük, és elengedjük az egyik hangot azért, hogy a következőt hallhassuk, akkor az élvezetünk állandó lehet, bár a rezgések változnak. Ha odahallgatunk a világra. És hagyjuk, hogy hasson ránk, anélkül, hogy ítélkeznénk vagy elmélkednénk fölötte, akkor megtanulhatjuk az élvezet minden villanásában felismerni a végtelen harmónia egy hangját. A világ zenekara újra és újra játssza az ismerős dallamokat, és az öregebbek körben álldogálnak, lábukkal dobogva a ritmust, amíg a fiatalabbak táncolnak.

2012. Június – Hűség Önmagunkhoz

A hónap mantrája:

ÉN VAGYOK A FÉNY, HOGY LÁSSAM
ISTEN ITT VAN A VILÁGBAN!

Az elmúlt 3 évben fokozatosan, lépésről lépésre készítettek elő bennünket erre az évre. Tudati, érzelmi és cselekedeti erőink hangolásával az emelkedés újabb és újabb fokozataiba vezettek be minket. Néha finoman, néha erősebben, de mindig tudatosságunknak és kollektív energia-mintáinknak megfelelően.

Szellemi segítőink és tanítómestereink szellemünkkel együtt az isteni terv sors-kódjait hangolták tudatunkba, és alakították vele fejlődésünket. Lehet, hogy néha emberként csak úgy kapkodtuk a fejünket ide-oda, de magasabb aspektusból önmagunkra letekintve tudjuk, mindez minket szolgál és az isteni Teremtés áramában segít tovább minket.

Ezért itt az idő, hogy abbahagyjuk a siránkozást és panaszkodások helyett tegyünk önmagunkért és ezzel kollektíven mindenkiért.

A most következő időszak előhívja, de ha nem engedjük, finoman kikényszeríti belőlünk ezeket a cselekedeteket.

Június napjai hatalmas energetikai változásokat indítanak el. Ezeket a változásokat az év elejétől egyre erőteljesebb hangolások készítették elő. Június (és július is) éppen ezért nem csak érezhetően, hanem már láthatóan is megmutatja a lényeget: tudod-e ki vagy és mit akarsz tisztán a szíved által?

Megpróbáló helyzetek várhatóak, de nincs mitől félned. Ne feledd vállaltad mindazt, amit most átélsz.

Szellemed ismeri mindennek az elejét és a végét, nincs miért izgulnia…

Lelked begyakorolta életed minden helyzetét, ismeri földi utadat, ő biztos léptekkel vezet téged, ha hagyod...

Földi embered van ebből a nézetből kicsit hátrányosabb helyzetben, de minden vélt hátrányt előnnyé tudsz fordítani, csak olyanoktól kell segítséget kérni, akik a „magasabb szempontok” ismerői.

Nincs mese, lépned neked, embernek kell! Ideje felismerned mindennek te magad vagy a kulcsa, és az ajtaja is. Lényed minden aspektusa Önvalód, Önmagad, TE VAGY!

Személyiséged, földi embered, ezért el kell kezdened tanítani, fejleszteni és Egy-én-is-ég-gé, Istenemberré érlelni!

Mindig van segítség, sosem hagynak egyedül. Számtalan angyali és mesteri lény közreműködik ebben a folyamatban. Neked csak kérned, hinned és engedned kell, hogy minden úgy történjen, ahogyan neked a legjobb!

Ehhez azonban először el kell fogadnod magad, minden szinteden, és hűen végig kell csinálnod ezt a fejlődési folyamatot, melynek a végén már nemcsak felülről lefelé, vagy alulról fölfelé, hanem az Egység szemével Mindenből - Mindenre te tekintesz.

Így tanulunk meg hűnek lenni Magunkhoz, ezáltal Istenhez.

Ebben a hónapban érkező energiák segítenek, hogy átértékeljük viszonyulásunkat fizikai környezetünkhöz, vágyainkhoz, a helyhez és az időhöz is. Ne féljünk visszanézni és felismerni egy-egy döntésünk következményét, de ne süllyedjünk bele az emlékbe rosszallással, vagy önigazolást keresve. Amennyiben felismerjük az akkori történés lezártságát és megértjük, itt a most-ban már nincs hozzá közünk, képesek leszünk elengedni az azzal összekötő energetikai kötelet. Nem kell minősítés, magyarázkodás, csak szeretetteljes elfogadás. Most ez vagyok, az akkori most-ban az voltam. Hogyan is gondolnám ugyanazt, ha akkor nem így történik… ez az igazság. 

Te mindig te vagy, ahogy mindenki az, ami: Létező. Ez a létezés az, ami számít, és ez a létezés idő nélküli és igaz. Ha kilépsz a magadra kényszerített vagy elvárt szerepből, először csak gondolatban és érzésben, megértheted. Nincs jövő, ahogy múlt sincs MOST nélkül!

Jézus tanítása szerint, ennek az évnek a hatodik hónapja az Odaadás energiáiban tanít és tudatosít bennünket. Képes vagy-e önvalód teljességével benne lenni minden pillanatban? Mi akadályoz meg még a tisztánlátásban magaddal kapcsolatban? Önmegvalósításod addig nem történhet meg teljesen, míg önmagadon át nem tudsz hű lenni lényedhez, a létezés alapjához: isteni eredetedhez.

Be kell bizonyítanod önmagadnak (nem másnak vagy Istennek), hogy teljesen átadtad magad a Szeretetben való létezés felismerésének. Amit elképelsz, e nélkül nem válhat valóra benned, mert kétségek ébredhetnek. Meg kell valósítanod a teljes odaadást Isten felé: Nem a magamé vagyok, Istené vagyok! Ezzel fogadtad el teljesen Önmagad, hiszen Istennel eggyé váltál hitedben.

Júniusban 3 teljes hét és egy hosszabb „beérlelő” szakasz segít, hogy minden kétségünket és fenntartásunkat elengedve átadjuk magunkat tiszta önvalónk Isteni fényének!

A hónap energiája: az isteni HŰSÉG FELISMERÉSE önmagunkon át, mert ez kapcsol össze a Teljességgel.

Az vagy, amit önmagadról gondolsz, aminek önmagadat tartod. Ki tudja rólad az igazságot? Mindenki a sajátját látja bele a másikba, de ha nem hazudsz tovább önmagadnak, te megláthatod magadban: ki is vagy te valójában.

Amíg fel nem ismered Önmagad, el nem fogadod létezésed igazságát, nem lehetsz hű Önmagadhoz, így isteni Valóságodhoz.

Testünk isteni tudatosságunk kivetülése a mi világunkban. Magától nem működik, csak a szellem vezérlése, a lélek éltető fénye tartja a Létezésben. 

Ezt a Rend-szert a Gondolat isteni törvénye vezérli.

Ha tudatosan be szeretnénk lépni és rácsatlakozni a REND-szerre, ismernünk kell a belépési kódokat.

Ez a csatlakozási-kód háromszintű.

Van egy az emberünk tudatában, a testi szinten: Ki vagyok én?

Ez nyitja a következőt, a lelki szinten: Miként ismerek Önmagamra?

Innen pedig már a szellemi kódok tartományaiba léphetünk: Mit kell tennem azért, hogy ez a Tudatosság vezessen?

Minden egyes kód egy dimenzionális kaput nyit meg bennünk, ami egyesíti a hármasságot.

Így hozom le a gondolat erejét, az érzelmi töltet által a fizikai cselekvés dimenzióiba.

Az első kapunyitásnál az ember szólítja meg a szellemet, mikor ÉN-ségére (szellemi Önvalójára, felső ÉNjére) kérdez rá. 

Majd következik a magasabb kapu, ahol a lélek kapcsolja össze emberünket és szellemünket a keresésben és felismerésben.

Végül, a harmadik kapu feltárulásakor a szellem hajol le az emberünkig, hogy tudatosságával irányítsa az alacsonyabb rezgésszintű elmét, hogy megcselekedje azt, ami szolgálja e hármasságot.

Mikor mindhárom kapu nyitva, testünk, lelkünk és szellemük energiái össze tudnak kapcsolódni az isteni fényben és harmóniában.

Ezt egy mantrával is elősegíthetjük.

Mondogasd folyamatosan, míg azt nem érzed, hogy összekötődött benned Föld és Ég: SZERETEM A TESTEM, SZERETEM A LELKEM, SZERETEM A SZELLEMEM!

Akármilyen emlék, érzés vagy gondolat is ötlik fel benned a hónap során, nem véletlenül történik. Azért tárja eléd lelked a létezésed mélységeit, hogy megértsd önvalód. Hogy az igazság fényében pillantsd meg magad és ne mások rád vetülő árnyjátékának higgy! Nincs miért szégyenkezned vagy szomorkodnod. Minden felismerés közelebb visz a tiszta isteni igazsághoz: Fény vagy! Az árnyékot csak te teremted magad köré, éppen ezért csak te szüntetheted meg.

Hogyan? Szembenézéssel, felismeréssel, elfogadással és elengedéssel. Így emelkedhetsz felül és tisztulsz meg a Szeretet erejében.

A Hűség nem azt jelenti, hogy csak kimondunk valamit, mert meg is kell éreznünk annak tiszta valóságát Magunkban.

A Hűség nem azt jelenti, hogy csak érzünk valamit, mert úgy is kell cselekednünk, hogy kinyilvánítsuk e belső igazságot.

A Hűség nem azt jelenti, hogy csak automatikusan teszünk valamit, azt át is kell itatnunk a teremtő gondolattal.

Így válik bennünk eggyé Minden és tárul feli igaz Önvalónk. Így dönthetünk az Igazság ismeretében hűen Önmagunkhoz.

Emeld hát fel a fejed, tekints bizakodóan az életre és engedd, hogy végre Magad gondolkodj, érezz és cselekedj szíved szerint, ahogyan neked jó…

Áldott Önfelismerést!

A hónap fontosabb napjai:

Június 1. – A hónap kezdő napján már egy erőteljes tisztulás indul meg bennünk. Ennek célja a tisztánlátás Önmagunkkal és világunkkal kapcsolatban. Nap, mint nap döntéseket hozunk. Megfigyeled, hogy ezeket a döntéseket mi irányítja benned? Milyen szempontok alapján teremted életed következő napjait? Szíved, vagy elméd által? Minden döntés jó, ezt tudnod kell, de azt is el kell fogadnod, hogy döntésed energiájával előrevetíti jövőbeli helyzetedet. A felelősség csakis a tiéd. Amiben most vagy, múltbéli gondolataid, érzéseid, döntéseid okán történik. A jövőt pedig ma teremted. Minden nap elültetsz egy magot a teremtés földjébe, mely a te saját világod élet-kertjében van. Az nő ki belőle, amit elültettél és öntöztél. Örömből a Boldogság fája, szeretetből a Fény virága, hitetlenségből a félelmek folyondárja. Engedd a tisztánlátás lelkét magadba és lásd meg, milyen életet teremtesz magadnak!

Június 3. – A nap felkészítő energiákat hoz a pozitív Fényvilágok Szeretet-dimenzióiból. Olyan fényrezgések borítják be a teret, melyek az auratér külső részéhez kapcsolódva elkezdik áthangolni azt… Finom fénygömbként egyre beljebb rezegnek és a Szeretet erejében tisztítják és gyógyítják az erőterünket. Ez a finom szeretetrezgés mindent és mindenkit beborít, ezért ha figyelmes vagy észreveszed, hogy minden színesebbé és fényesebbé válik általa… Ma könnyebben tudsz kapcsolódni a szeretet által.

Június 4. – Az első hét kezdete. Most szellemi önvalónkból indul meg a felismerés energiái által a hangolás. A tibetiek szerint ez a nap 10 milliószoros erővel hat ebben az évben. Az sem véletlen, hogy ma a telihold energiái segítenek minket a felismerésekben. Ez a holderő, most nagyon erőteljes átalakító erővel bír. Ilyenkor csúcsosodik ki minden érzékelésünk és érzékenységünk gondolati és érzelmi szintjeinken is. Ma figyelj nagyon, hogy ezek az érzékek maradjanak a lélek szintjén és ne engedd az emberi érzékszervek által túlreagált erőknek át magad.

Június 5. – Igaz önvalónk érzelmi üzeneteinek felismerése. Ennek elősegítésére, egy olyan hangolás indul el, mely az Univerzális Fénytudatot integrálja egy újabb szinten az emberi tudat síkjaiba… olyan energetikai változásokat indított el a lélekminőségben, ami tudatos kapcsolódást tesz lehetővé az Univerzális Fénymintával. Ez a fénytartomány képviseli mindazon energiák összességét, melyek a Felemelkedéshez szükséges információkat foglalják magukba. Ezen információk integrálása emberi-tudati szintünkre, csak szabad akaratunkkal és beleegyezésünkkel történhet. Ez az időszak a felkészülési fázis azokra a beavatásokra, melyek erről az Univerzális tudatszintről érkeznek hozzánk az év folyamán. Ha segítjük Tudatunk fénymintáinak felszabadulását az elfogadással és saját isteni létünk elismerésével, meggyorsíthatjuk fejlődésünket, és befogadhatjuk mindazt az áldást, ami végigvezet ezen a Változáson.

Fénymintáink tudatos felszabadítását elősegíthetjük az elfogadó (univerzális Fénytudatot integráló) meditációval:

www.kristalycsakra.eoldal.hu/cikkek/aktualis-valtozasok/meditacio-az-univerzalis-fenytudat-integralasara.html

Június 10. – Az első hét átalakító energiáinak lezáró napja. Tudati csatornák aktiválása és energiarendszerünk behangolása folyik. A 12-es rendszer (Fény DNS és Fénytest-energia) újabb fokozatának aktiválása kezdődik. Az átalakulások és az energia rezgések fokozatos erősödése energiaterünk hozzáigazítását eredményezi ezekhez a frekvenciákhoz. Ezért sejtszinten is megtörténnek ezek a kódolások, amik néha nehéz érzéseket, vagy fizikai fáradtságot eredményezhetnek. Ilyenkor tudatosítsd magad, testi, lelki és szellemi valódat is, és kérd, hogy szellemed tiszta fénye töltsön el és segítsen elfogadod ezeket a változásokat.

Június 11. – A második héten lélekszintű kódolások kezdődnek. A szívcsakrát hangolják össze a magasabb rendű lelki szívtérrel. A Szeretet-dimenzióból leérkezett erő, mely már energiaterünkhöz kapcsolódott, most elkezdi szívcsakránk olyan tereinek aktiválását, melyek eddig „rejtett működésben” voltak. A szívterek közötti Fénykötések megszilárdulnak és tanító erők érkeznek, melyek megújítják energetikai rendszerünket, hogy Szív-vezérlésre kapcsolhassunk…

Június 12. – A hangolások és összekapcsolások elindítanak bennünk egy szívtisztulási folyamatot. Azok a rejtett negatív erők, melyek a megbántottság, az önvád, vagy a félelem rezgésein működtek, a szívcsakrában, most kitolódnak ebből a térből. Olyan emlékek jöhetnek fel benned, mikor nem szíved szerint, hanem mondjuk a körülmények, vagy a megfelelés nyomásának engedve döntöttél. Bocsáss meg magadnak szeretettel, engedd el a ragaszkodásokat ezekhez az emlékekhez és tudd, ez a felismerés segít, hogy most már szíved szerint élj!

Június 14. – Fontos energianap a héten belül. A csakrák összehangolása folyik. Lehet, hogy egy ideig magadon belül egy folyamatos fel-, majd lefelé áramló enyhén melegedő energiát érzel. Ez a hangolás velejárója és segít ha tudatosítod: legyen meg Isten Akarata, elfogadom, megengedem.

Június 17. – A második hét hangolásainak bekódolása. Az energiatér összerendezése folyik test és lélek között. Figyelj szíved hangjára és szólítsd meg lelkedet. Jelentsd ki, hogy átengeded életed vezetését neki. Gondolatban fogd meg a kezét, és figyeld meg, merre vezet téged utadon.

Június 18. – A harmadik hét kezdete a fizikai energiarendszer hangolását indítja el. Szellemi, lelki és emberi minták egyesítése és a „működési kódok felülvizsgálata” folyik. Isteni tervünk, sorskódjaink minden szinten jelen vannak bennünk. Ezek folyamatosan figyeli megéléseinket és cselekedeteink függvényében íródnak jóvá. Most leolvasásra és átírásra kerülnek mindazok, melyek már nem szolgálnak minket, vagy tudatos fejlődésünkkel és megértésünkkel feleslegessé tettük megélésüket. Kérd meg őrangyalod, hogy segítsen az átírásokban és küldj neki nagy szeretetet és áldást!

Június 19. – Újhold. Ez a nap holdciklus kezdete, ez az új dolgok elindításának, és a megújulásnak az ideje. Gondold át, mi az, amit már elengedtél, hogy helyét felválthassa az új. Ez az új erő kíván most megszületni benned. Ez által önmagad gyógyulása, kiteljesedése indulhat el a növő hold erejével. Ez a nap ebben az évben most sokkal erőteljesebben támogat, ezért bármilyen erő is kezd el növekedni benned, az most sokkal intenzívebben fog megnyilvánulni az év második felében.

Június 21. – Nyári napforduló. Ez az időszak most egyfajta kozmikus újraegyesülést indít el a dimenzióban. A Földmag háló (Földanya szíve körül), és a krisztusi Szeretet-háló újabb összekapcsolása folyik az emberi Szív-háló rendszerrel. Az emberi energiatér univerzális Fénytengelye a Szívmagon keresztül kapcsolódik a földi térben minden létezővel. Ezen szívrezgések összehangolása történik most egyesülve az univerzális Szeretet-erővel.

Június 23. – Szent Iván éj. Az év leghosszabb napján megmutatkozik nekünk a föld bősége, szépsége. Ilyenkor Földanya a maga pompájában olyan erőkkel kapcsolódik össze velünk, melyek megmutatják egységbe tartozásunkat. E napon a tündérvilág kapui megnyílnak és az elementális szellemlények érzékelhetővé válnak. 

Június 24. – A harmadik beavató hét lezárása. Szív behangolás. Figyelmeztesd magad folyamatosan: Szeretet Vagyok!

Június 27. – Istenember kódhangolás. Szellemi, lelki és emberi akarat-energiák összehangolása folyik az isteni Akarat fénymintáiban.

Június 29. – Angyali részünk egy olyan ereje tárul fel bennünk, mely segíti a tudatos kapcsolatfelvételt a szellemi segítőkkel. Tudati- és szív-tereidben most újabb hangolások várhatóak. Angyali energiáid felébresztése szíved elfogadásán és önmagad szeretetén át lehetséges. Engedd, hogy a szeretet öröme segítsen ebben.

Június 30. – A hónap utolsó napján szellemünk átvezet bennünket egy Fénykapun, melyben megláthatjuk tiszta Önvalónkat és elfogadhatjuk Létünket minden szinten. Ez az elfogadás olyan újabb változásokat eredményez az életünkben, melyek hűen Önmagunkhoz, kinyilvánítják, hova tartozunk.

Áldással: Orsi

2012. május vége

Pusztai Orsolya

Kristálycsakra (http://www.kristalycsakra.eoldal.hu/

A határok megerősítése

Az aurák rendkívül erősek ugyan, az emberi lények többségének aura határait mégis meggyengíti az emberi energiamezőbe hatoló sűrű, módosult energia által előidézett stressz, sokk és trauma. A kezdeti gyengeséget általában nem tekintik egy gyógyítható, súlyos probléma tünetének, ezért az tovább súlyosbodik, amikor nemfizikai lények jutnak az emberi energiamezőbe.

A nemfizikai lények behatolását előidéző tevékenységeket, sajnos a világ vallásai, a hagyományos orvosok és a New Age-es gyógyítók lelkesen támogatják. Többeknek nagy hagyománya volt őseink között is, akik a csaknem világszerte elterjedt sámánhitet gyakorolták.

Annak, aki le akarja tenni karmikus terhét, és meg akarja tapasztalni az egyetemes tudatossággal valo egységet, annak mindenekelőtt meg kell akadályoznia, hogy módosult almezők (lényegében módosult energiának álcázott nem fizikai lények) tartózkodjanak vagy hatoljanak be az energia terébe. Leghatásosabban úgy járhatnak el, ha a nem fizikai lényeknek nem ad belépési jogot az energia mezejébe, vagyis visszavonja engedélyüket, mellyel belső környezetébe léphetnek és ott tartózkodhatnak.

A határok megerősítése

A nem fizikai lények teremtik a magas- és mély tudattal szemben álló hamis tudatot, amely annak elsőbbségét, funkcióit és formáit  birtokolja. Ez a hamis tudat lényegében nem más, mint az egyéni tudat és ego, amely a módosult energia almezőinek - szamszkára, vászaná, csomós szál, perszona - alakját felöltő nemfizikai lényekbol áll.

Ha a nem fizikai lények további behatolását el akarja kerülni, az a legfontosabb, hogy különítse el az akaratát a személyiségébe - egyéni tudatába és egojába - integrálódott entitásokétól és nem fizikai lényekétől. Ezt a legegyszerűbben és leghatékonyabban úgy teheti meg, ha szándéka segítségével elkötelezi magát, miszerint megszakítja a kapcsolatot a nem fizikai lényekkel, többé nem kommunikál velük, nem hívja őket, és/vagy nem talál vigaszt és enyhülést jelenlétükben.

A fogadalmak

Az alábbiakban fogadalomszövegeket talál, melyekkel megszakíthatja kapcsolatát az energia terén kívüli nem fizikai lényekkel (az energia terén belül lévőket a karmikus terheként fogja elbocsátani), és összhangba hozza akaratát a magas- és mély-tudatból kilépő Én akaratával. A fogadalmak ezenkívül megerősítik a határait minden világban és dimenzióban, köztük a szellem az  értelem, a lélek, az alsó tudat, a csakrák világában, valamint a lépcsakrák szintjén, ami védelmet jelent az energiamezője számára.

Első fogadalom:

"Amennyiben akarattal vagy akaratlanul engedélyt adtam volna bármilyen nem fizikai lénynek, hogy belépjen szellemem, értelmem, lelkem, csakráim, mély tudatom világába, felső lépcsakrám és lépcsakrám szintjére, örökre visszavonom az engedélyt most és a jövőben."

Második fogadalom:

"Óhajom és akaratom az, hogy minden nem fizikai lény távozzon szellemem, értelmem, lelkem, csakráim, mély tudatom világából, felső lépcsakrám és lépcsakrám szintjéről most, és maradjon örökre kívül a jövőben. Azt akarom, hogy távozzatok azonnal."

Harmadik fogadalom:

"Szellemem, értelmem, lelkem, csakráim, mély-tudatom világa, felső lépcsakrám és lépcsakrám szintje az én szentélyem. Óhajom és akaratom, hogy egyedül én magam és Isten fénye foglalja el most és a jövőben örökké."

Amikor úgy érzi, hogy itt az ideje elköteleznie magát, és tudja, hogy képes is lesz rá, hogy betartsa a fogadalmakat, jelentse ki hangosan:

"Egyetértek ezzel a három kötelezettséggel."

A fogadalmak megtételével (elég egyszer elmondani őket), és a betartásukkal felelősséget vállal belső életéért, és elkötelezi magát a személyes integritása és az igazság mellett. Ezenkívül kifejezésre juttatja, hogy az egyéni tudatából és egojából származó e világi szükségleteken és vágyakon túl egyesülni akar az Énnel.

Forrás: Keith Sherwood - A karmikus terhek energetikai hatásai