2012. április 2., hétfő

Kapcsolat tudatosítása a Felsőbb Énnel Meditáció




Helyezkedj el kényelmesen és lazítsd el a tested… Végy mély lélegzetet és érezd magadban áramlani az energiát…
Szíved szeretetét küldd most fel, Mennyei Atyádhoz és kérd Őt, küldje le azokat az angyalokat, akik segítenek most téged megtisztítani.
A Mennyei Atya kérésedre leküldi most angyalait hozzád, kiknek kezében egy csodálatos arany fényből szőtt zsák van. Ideállnak eléd és kérik, tegyél bele mindent ebbe a zsákba ami most bánt, ami most zavar téged. Tedd bele minden olyan gondolatodat, amit nem érzel tisztának… tedd bele a zsákba… csak fogd meg és tedd bele.
Tedd bele a kétségeidet… keresd meg, hol van magadban, fogd meg és tedd bele őket. Tedd bele a fájdalmaidat, akár hol érzed magadban, ne ragaszkodj hozzájuk, a fájdalom nem a tiéd csak az elméd szüleménye. Tedd bele minden kicsinyességedet, amivel nem mered elhinni hatalmas lényed nagyságát. Tedd bele minden félelmedet, fenntartásodat. Tedd bele minden hiedelmedet. Tegyél bele minden bántó szót, amit neked mondtak, vagy amiket te mondtál. Tegyél bele minden bűnbánatot, minden önostorozást. Tedd bele a felesleges aggodalmakat, félelmeket.
Tegyél bele minden kötöttséget, amitől szeretnél megszabadulni és tegyél bele mindent, amit úgy érzel nem a te részed, de magadra vállaltad és már nincs köze hozzád. Ne ragaszkodj, oldd meg a kötelékeket és tedd bele.
Ha nem tudnád mi az, hívd és kérd az angyalokat lépjenek közelebb hozzád és vegyék el mindazt, amire nincs szükséged. Tegyék bele ők ebbe a Fényzsákba.
Engedd el, s ha kell, fújd ki magadból, ereszd el, ne ragaszkodj hozzá. Hagyd, hogy átvegyék az angyalok…
Nézd, ahogy mindent beleraknak a zsákba.
Most lásd, Krisztus Urunk lép oda és egy fényszállal beköti a zsákot. Benne mindent az Ő szeretetével, fénnyé változtat, és az angyalokkal felküldi a Mennyei Atya Teljességébe.
Most Mennyei Atyád egy csodálatos Fénygömböt küld a fejed fölé. Érezd, ahogy megérkezik ez a fénygömb… kicsit feszítő, nyomó érzést érzel a fejtetődön, de ez az érzés kellemes.
Ez a tisztító fénygömb mint egy csövön, most végigmegy rajtad, lassan lefelé haladva. Kitisztít minden energia teret benned és körülötted.
Nyisd meg magad neki! Engedd át magadon, hogy megtisztítson!
Most belép a fejedbe… lágyan forog körbe s közben tisztít lefelé haladva.
Kitol belőled minden felesleges érzést, gondolatot és energiát. Nyisd meg alul magad és engedd, hogy Földanya visszavegye mindazokat a dolgokat, amikre már nincs szükséged, de tőle kaptad emberséged okán.
Engedd talpadon keresztül, hogy az energia lefelé áramoljon. Már nyakadat mossa ez a fénygömb…  azt a teret, ami ott van a nyakad körül. Halad lefelé… érezd, ahogy megtisztít és engedd tovább le a Földbe.
Kérd meg Földanyát, mindezt vegye át tőled, és amire neki nincs szüksége nem az övé fénnyé változtatva adja vissza a Teljességnek.
Vállaid alatt jár már ez a fény, vállaid körül kitisztítja a teret… s mellkasodat járja most át… Finom forgó mozgását érzed most magadban és egy lágyan feszítő érzést, ahogy tisztít az energia. Leért a gyomrodba és ott is megtisztít… ne ragaszkodj… ha valahol elakadna a Fénygömb, küldj oda szeretetet és vegyél egy mély lélegzetet. Ahogy a levegőt beszívod, felszabadítod azt a területet, így az energia tovább haladhat. Engedd ki magadból alul, és szeretettel küldd Földanyához.
Már a csípődnél van ez a csodálatos fényenergia s lábaid felé halad… Engedd át a lábaidon is, hogy tisztítson meg, hogy utadat Isteni fényben járhasd, hogy azt az utat kövesd, melyet önmagad számára jelöltél ki Atyáddal együtt.
Térdeidnél jár a fénygömb… megtisztítja lábszáradat s kitol belőled mindent mire most nincs szükséged.
Érezd a bokádnál, lábfejednél...
Ez a fénygömb most lemegy a földbe… lemegy, és közben megtisztítja azokat a részeket, melyek hozzád tartoznak, s melyek bekötnek téged Földanyához.
Lemegy egészen a Föld magjába és ott az Isteni Szeretettel Földanyához csatlakozik.
Most kérd a Teljesség szent Fényét, hogy ezt a tiszta energiamezőt töltse fel benned és körülötted azzal a fénnyel és erővel amire szükséged van, hogy utad járhasd és feladataid teljesíthesd.
Érzed, ahogy egy csodálatos láng-energia áraszt el téged és feltölt... Feltölti azokat a tereket, amelyeket megtisztított Mennyei Atya Fénye. Engedd magadba és érezd milyen kellemes, melengető, csodálatos érzés…
Feltölt egészen talpadtól fejtetődig. Tiszta vagy, szeretetben és fényben teljes. Érezd, ahogy kitágultál és egy csodálatos fényburokban vagy…
Lassan kezdj el emelkedni… Emelkedj lelki teredbe. Nem kell mást csinálnod, csak arra gondolnod, hogy emelkedsz. Csodálatos fény segít neked, és ez a csodálatos fény a Mennyei Atya Szeretete, mi körülvesz téged.
Itt, ahová emelkedtél, az energiák sokkal finomabbak és mégis erőteljesek. Érezd, hogy kitágultál, szereteted hatalmas és áradó. Megérkeztél lelki teredbe.
Itt csatlakozhatsz ahhoz a felsőbb Fénytudathoz, mely a Krisztus-tudatból árad, s mely az úton vezet téged.
Szólítsd most magadhoz Felsőbb Éned! Csak szólítsd meg magadban. Csak kívánd, hogy egyesüljön veled.
Felsőbb Énem! Megnyitom magam előtted! Kérlek, szellemi erőddel jöjj és hass át engem!
Megnyílik egy fénytér, és egy csodálatos fénylő sugár ereszkedik le. Pontosan eléd. Felsőbb Én-tudatod sugara.
Ez a fénytudat Te magad vagy! Ez a fénysugár Te magad vagy!
Lépj bele, hogy átérezd milyen hatalmas és csodálatos létező vagy. Felsőbb Éned ölel így magához Téged… élvezd hát…
Ahogy beleléptél, megérezhetted, hogy egy csodálatos, körösen mozgó, fénylő, Isteni energiában vagy. Hagyd, hogy egy kicsit hozzá szokj... Erőteljes, mégis lágy, és határtalan.
A Krisztus-tudat energiái ezek. Felsőbb Éned rezgései, melyek vezetnek Téged Isteni utadon, szellemi tereiden át.
Most kérd Felsőbb Énedet, hogy a tudati kötődéseket állítsa be neked.
Mondd:
Felsőbb Énem! Tisztelettel megnyitom tudatomat előtted, és szent szívemmel befogadlak Téged! Kérlek, állítsd be azokat a tudati kötődéseket, melyek teret engednek a Te irányításodnak, szellemi vezetésednek és Krisztusi tudatomnak Énbennem. Kérlek, vedd át az irányítást és vezesd alsóbb énjeimet! 
Ahogy most állsz ebben a fénytérben, lassan forogni kezdesz…
Ez a forgás meghatározhatatlan irányú. Mintha minden oldalról fények jönnének és bekötődnének energiateredbe. És ez így is van!
A fények körülötted játszanak, fel-feltűnnek, más és más irányból érkeznek és mégis egységesek.
Figyeld most a teret benned és magad körül, mert tudati bekötődéseid elkezdődtek…
Figyeld, milyen fényeket látsz, hová érkeznek, honnan jönnek… Tudatod melyik részébe érkeznek, milyen jellegű energiák ezek… Hagyj nekik teret, csak hagyd, hogy megtörténjen, csak légy befogadó, hiszen megnyitottad magad előttük...
Felsőbb Éned, Krisztusi fénytudatod pontosan tudja mire van szükséged, és úgy állítja be tudatszinted, hogy befogadja az energiákat.
Kérj most harmonizációt, hogy elviselhető legyen mindaz az energia, ami most átjár... Kérd, hogy a bekötődés számodra érthető, megvalósítható legyen.
Most érezd meg magad! Érezd, milyen hatalmas, milyen csodálatos és fénylő vagy. Most tudatodat tágítsd… tágítsd egyre nagyobbra, és érezd meg milyen hatalmas, fénylő lény vagy…
Most már belehelyezkedtél Felsőbb Én tudatodba!
A rezgésedet a szív szintjén tartod. Ez a csodálatos energia részed ha elismered és magadba hívod, így megkaphatod.
De ehhez neked is tenned kell, önmagadat fel-, és elismerned.
A bekötést, amit most megtehetett, Felsőbb Éned megtette.
Energia-rendszereidbe bekötötte azokat a tudati kapcsokat, melyek segítik fejlődésedet és utadat. Érezd ezt a nagy szeretetet amit kapsz, ami körbeölel téged…
A fényoszlop, tudati fényed, amiben vagy, most lassan elkezd veled ereszkedni lefelé. Nem sietsz, lassan mész, hogy átíródhasson minden bekötés és rezgésed hozzászokhasson a lentebbi dimenziókhoz. Tudatosítsd magadban a bekötéseket és érezd meg Felsőbb Éned kapcsolatát veled…
Lassan ereszkedsz… szeretetedet terjeszd ki magadban, hozd át a rezgéseit fizikai teredbe is.
Légy hálás azért az ajándékért, amit kaptál. Légy hálás mindazért, ami vagy. A szellemi a lelki és a fizikai dimenzióidért, ami mind hozzád tartozik. Isteni léted csodájáért.
Gondold magadat csodaként, a létezés csodájaként.
Küldd szét a szeretetet ami benned van, és érezd ezt a tudati energiát, amit most magadhoz vettél, hogy segítsen megnyitni a többi részedet is a fényre, a szeretetre, az összefogásra, az egyként gondolkodásra.
Érezd ezt az egységet, érezd ezt a szeretetet!
És most lassan ereszkedj, még lejjebb. Kezd érezni, hogy sűrűbbek az energiák körülötted, vibrálóbb a tér. Mintha húznának lefelé, de ne siess, csak szépen ereszkedj. Hagyd magad, hagyd, hogy Felsőbb Tudatod vezessen.
Érezd magad alatt önmagad fizikai létét és szeresd magad.
Ezzel a szeretettel kösd össze fizikai, szellemi és lelki tereidet.
Most szép lassan válj egyé a testeddel, testi valóddal…
Ereszkedj bele finoman a testedbe és érezd, hogy van lábad, kezed, törzsed, vállad, nyakad, fejed.
Itt vagy emberként, de ugyanakkor egy csodálatos fénylő, Krisztus-tudattal rendelkező lelki és szellemi lény vagy, a teljesség csodája.
Ezt a hálát engedd ki magadban és szeress…
Tudatosítsd magad emberként, hogy feladataid ide kötnek a Földhöz, de ugyanakkor feladatod ugyanúgy köt lelki és szellemi tereidhez is. Ha figyelsz, Felsőbb Éned vezet téged és igaz Fénytudattal irányít, hogy mindig a szeretet útján járj.
Vegyél most egy nagy levegőt és egyenesítsd ki a derekad, hogy a levegő átjárhasson téged. Kérd őrangyalod, harmonizálja most a teret benned és körülötted.

Ha úgy érzed itt vagy teljes valódban, lassan nyisd ki a szemed, mert visszatértél.

forrás: Kristálycsakra.hu

 

2012. Április – A harmónia meglelése



A hónap mantrája:
TELJESSÉGEM FÉNYE ITT RAGYOG SZÍVEMBEN
BÉKÉT, HARMÓNIÁT TEREMT ÉLETEMBEN!

Az év ezen hónapjában lelkünk útmutatásokat küld nekünk, melyek segítenek megtalálnunk magunkban a harmonikus összhangot testi, lelki és szellemi valónkkal.

A teljességbe hozatal, a harmónia hónapja. Olyan változások várhatóak, melyek bennünk az isteni és emberi erőket összhangba hozzák, hogy összekapcsolhassanak szellemi tudatosságunkkal. Most már emberként nem az ego irányítását kell alapul vennünk, hanem felismerve szellemi fényünket, át kell vennünk a kormányt és szellemünk kezébe adnunk, saját akaratunkból, tudatosan. El kell kezdenünk tudatosan megélni önmagunkat és felismerni, mi az, ami megbontja bennünk testi, lelki és szellemi harmóniánkat.
Mély belső nyugalomra, békére lelhetünk általa. Ekkor már nincs hatalma felettünk manipulatív külső irányításnak.
Ennek felismerésére 4 hét áll rendelkezésre, és nem nagyon lesz felkészülési vagy levezetési szakasz (1-1 nap). Bele kell lépnünk egységünkbe és megélnünk azt!
A hónap energiája: a HARMONIKUSAN MEGÉLHETŐ LÉTEZÉS kibontakozása bennünk, a Mindenség ereje így elérhető számunkra.

A hónap során olyan Fényenergiák érkeznek az isteni Dimenziókból, melyek megújítani hivatottak lelki energetikánkat, ezáltal testi változásokhoz is vezetnek.
Folyamatosan érkeznek olyan aktiváló kódok, melyek a Fény DNS-ben, ezáltal a sejtek fénymagjában nyitják fel a szellemi tudásokat. Ezáltal a sejtemlékezet, melyben az egész Teremtésünk kódolva benne van, új energiaminőséget sugároz magából. Ezek a Fénykódok beépülnek energiatereinkbe, beállítják lelki csatornáinkat és újraminősítik lélekfejlődésünket. Ezzel most újabb szakaszként beintegrálnak minket a Fejlődés következő fázisába…
Az energetikai Megújulás minden szinten Új Minőséget jelent. A szellemi terekből lesugárzott fények, a lélektestben változásokat indítanak be, melyek a test energetikai terében felülírják a karmikus kódokat. Ez egy emelkedettebb rezgéstartománnyal való összehangolódást, egy finomabb Fényminőséget jelent.
Ebben a hónapban ezért sok olyan dolgot értékelünk át, melyekkel eddig nemigen foglalkoztunk, és több dolgot hagyunk el, melyekben már nem leljük „örömünket”. (Hasonló ez az érzés egy kicsit arra, mikor az ember számadást végez, és tapasztalatai alapján meghozza Új élete döntéseit és irányvonalát.)
Ez egyfajta szemléleti átalakuláshoz vezet az emberben, melyet kitartással és odafigyeléssel tudatosíthatunk. Nagyon fontos, hogy jelen legyünk az életünkben. Ne a begyakorolt frázisok, hanem a tudatos szeretetvezérlés útmutatásait vegyük iránymutatónak.
A Megújulás Fénye akkor tud eltölteni bennünket, ha elengedjük tiszta szívvel, és ragaszkodás nélkül az eddig megszokott és begyakorlott automatizmusokat. Így nyithatunk teret az Újnak, a Megújulásnak.

Mi, akik itt vagyunk most a Földön, nem véletlenül születtünk ide éppen most. Vállalásunk az itt zajló változások megélése és segítése, valamint önmagunk meggyógyítása és jobbá tétele.

Meg kell tanulnunk elfogadni és használni Fény minőségünket.




 

2012. március 26., hétfő

IDE SÜSS, MAMA, MEG VAGYOK VILÁGOSODVA!




Mit csinálsz azért, hogy megvilágosodjál? Mik a jelei, hogy sikerrel jársz? Hogyan változik az életed, amint megvilágosodottabbá válsz?
Semmit sem kell előbb megtenned ahhoz, hogy megvilágosodjál!
Az összes lehetséges tapasztalatok már most is benned vannak. Bármikor felnyílhatsz a számukra, gyorsabban, mint azonnal, egyszerűen ott teremhetsz.
De nem lóverseny! A teljes kitágulás mindig ott van, időtlenül, benned és körülötted. Csak ott kell kinyitnod a tudatod, ahol biztonságosnak és kényelmesnek találod. Ha egy módszer túl gyors, menj lassabban. Ez az otthonod. Mindannyian a világhoz tartozunk.
Semmi sem áll az utadba, de a legtöbbünk mégis inkább szakaszonként, folyamatosan nyílik ki. Hajlamosak vagyunk érzelmi ciklusokon átemelkedni: az eufórikus felismerés minden ugrása után a negatívitás egy új más fajtájába ütközhetünk, ami a következő dolog, amit épp meg kell tanulnunk szeretni. De minél magasabbra mész, annál könnyebbé válik. A tökéletes tudatosság megtapasztalása, amelyben (tér) vagy, nem jelenti azt, hogy a mindenség összes részletének, és a behatárolt, visszahúzódott lények minden lehetséges kapcsolatának tudatában vagy.
Térnek lenni, annyi, mint késznek lenni arra, hogy teljesen tudatosíts magadban bármit, ami csak elképzelhető. Azt jelenti, hogy nincs semmi ellenállásunk, nem tagadunk meg semmilyen álláspontot vagy kapcsolatot. Ezért hát ahhoz, hogy elérjük a megvilágosodást, nem szükséges, hogy bármilyen meghatározott eszme- vagy tapasztalat-készletet gyűjtsünk, sem erényeket vagy szenvedéseket. Bármit, ami létezik, lehetséges tökéletesen kiterjesztett tudatossággal megtapasztalni.
Attól függetlenül, hogy hogyan határoltad be a tudatosságodat, szabad és önmeghatározó lény vagy. Senki más élőlény nem tudja kontrollálni a te vibrációs szintedet. Így hát a világ fizikai részében nincs olyan, ami szemben állhatna a szabad akaratoddal. Ez azt jelenti, hogy a fizikai világnak egyáltalán semmi hatalma nincs fölötted, nem kísért meg, nem zülleszt le, nem áll a megvilágosodás útjába, semmit nem is csinál veled.
TE vagy a létezési szinted egyetlen oka. A belső állapotod soha nincs programozva. Az a tapasztalat, hogy akaratod ellenére kényszerítenek, vagy kontrollálnak, csak akkor képes megjelenni, ha besűríted magad, ha összeszűkíted a tudatosságodat.
A valóságunk bármelyik szinten abból áll, hogy milyen egyedi tudatos lényeket észlelünk élőnek, és a megvilágosodás folyamata az, amikor kiterjesztjük a többi lények megértését magunkban, amíg mindent úgy nem érzékelünk, mint élő kölcsönhatást.
Minél inkább visszahúzódunk, annál inkább egy fizikai világban ragadunk meg; annál inkább az anyag megszállottjaivá válunk. Másfelől, minél jobban kinyílunk a testvéreink és nővéreink felé, annál kevésbé szilárd lesz a világ.
Minden olyan tapasztalat megvilágosodás, amiben a tudatunk a jelenlegi határain kívülre tágul. Azt is mondhatnánk, hogy a tökéletes megvilágosodás annak a felismerése, hogy egyáltalán nincsenek határaink, és hogy az egész világmindenség él.
Azért nehéz írni róla, és erőfeszítéseket tenni arra, hogy elmondjuk, hogyan érhető el, mert behatárolt kifejezéseket tudunk csak használni, miközben arról van szó, hogy hogyan menj a határokon túlra. Megvilágosodottnak lenni annyi, mint rugalmas tudatosságban, nyitott tudatállapotban lenni. A megvilágosodás maga a kitágulás folyamata, nem pedig az, hogy egy rakás új határhoz érünk el.
Nincs egyetlen helyes módja sem annak, ahogy a megvilágosodás után kellene nézni a világra. Nem vagyunk kötelesek semmi sem lenni, vagy épp nem lenni, amíg a szívünkben és a tudatunkban teljesek vagyunk.
Mit jelent teljesnek lenni? Azt jelenti, hogy készek vagyunk befogadni, magunkban tartani mindazt, ami különbözik bármely behatárolt gondolattól. Azt jelenti, hogy tudjuk: amikor kihangsúlyozunk valami pozitívat, ugyanakkor valami negatívat teremtünk. Amikor egy ideális tudást választunk, akkor a tudatlan tagadásunkkal is foglalkoznunk kell, ami különbözik ettől a tudástól. Amikor a szentség eszméjét hangsúlyozzuk, akkor együtt kell élnünk a bűnnel, ami kísérő társa, és el kell fogadnunk a felelősséget azért, hogy ezt is megteremtettük.
Ha ezt megtagadjuk, akkor itt a tudatosságban feszültség keletkezik; megsűrűsödünk, anyag-szintű lényekké válunk, és ott találjuk magunkat a fizikai testekbe születve. Amit a tagadásunkkal megteremtettünk, afölött pedig már nincs ellenőrzésünk; erővel a figyelmünkbe tolakszik, akár tetszik, akár nem, így a bűn, tudatlanság és tagadás világában élünk.
Ugyanakkor viszont, ha állandóan nyitottak és ellenállás nélküliek maradunk az ilyen negatívumokkal szemben, akkor nem vagyunk kénytelenek bennük élni. Ha elfogadjuk, hogy a csúnyaság mindig bennünk van, akkor szabadon teremthetünk szépséget. Ha tudjuk, hogy a hülyeség mindig bennünk van, akkor szabadon hangsúlyozhatjuk az intelligenciát. A szeretet a legmagasabb és legszentebb cselekedet, mert mindig magában foglalja azt is, ami önmagában nem szeretet; mindig és örökké kiterjed, hogy befogadja a szeretettelent is.
Milyen gyakran próbálunk egy ok-okozati összefüggést találni a tapasztalataink között, amikor pedig valójában csak a változó körülmények hintája leng ide-oda. Lehet, hogy egy negatív kötelességet választunk, mint pl. a szerzetesi fegyelem, és aztán úgy fogalmazunk, hogy megjutalmaztak érte. Vagy épp az ellenkezője: egy csábító élvezetbe merülünk, és aztán úgy érezzük, megbüntettek. Sosem lépünk hátra egy lépést, ahonnan láthatnánk, hogy csak az ingák lengenek.
Sokan közülünk kitartóan csak kedvesnek, jónak és bölcsnek gondolják magukat; megpróbálnak olyan ingák lenni, amelyek csakis az egyik oldalra lengenek ki.
Erre a zűrzavarra az a gyógyír, hogy szeressünk, hogy gondolati ellenállás nélkül tapasztaljuk az életet, amíg az anyag és energia fölé, a tér (üresség) - szintre emelkedünk. Ezen a szinten, ahol a szeretet állandó és a tudatosság nyitott, könnyebben meg fogjuk érteni azt a csodát, hogy ellentmondások, ellentétek és paradoxonok vannak bennünk. Szabadon tapasztalhatjuk, amit csak választunk, mert nem tagadjuk meg, hogy mindig minden más is bennünk van, amit épp nem választottunk.
A karma nem pontosan azért fizet meg, amit a múltban tettél. Csak annyiról van szó, hogy ha feljebb emelkedsz a rezgésszinteddel, akkor olyanfajta tapasztalatokkal találkozhatsz, amiktől visszavontad magad a múltban, vagy bármi másba is belefuthatsz, mint amihez most ragaszkodnál. Ha megpróbálod becsukni előle az elmédet, vissza fogsz esni egy alacsonyabb rezgésszámba. De ha nyugodtan nézel a nem kívánt eseményekre, és elfogadod őket gondolatban, és szereted önmagad azért, mert nem tetszenek neked, akkor tovább fogsz menni felfelé. Azt is mondhatod, hogy egy ideig rémképeidet is el kell fogadnod a magas állapotaiddal együtt.
Ahogy minden új, zavaró jelenséggel szembenézel és szereted, elkezdheted észrevenni, hogy a fenyegető gonosz dolgok közül, amik zavartak, semmi sem tűnt el a világból. De tudatalatti tehetetlen és reménytelen érzéseid elmúlnak, és megtanulod, hogyan irányítsd utazásodat viharos rezgések közelében vagy azokon át, és idővel már nem is fognak megtörténni veled. Látni fogod, hogyan tudod megváltoztatni az érzelmeidet és tapasztalataidat azzal, hogy megérted az összefüggéseiket a tudatosságod szintjével.
Például, ha az érzéseid elhalványulnak egy mélyen szeretetteljes élmény után, valaki iránt, akkor megértheted, hogy ami elhalványul, az az, hogy térben voltatok, most pedig mindketten egy alacsonyabb szinten rezegtek. Ha tudod ezt, és azt is tudod, hogy az alacsony hangulat is éppoly könnyen elmúlhat, ahogy jött, akkor kevésbé vagy hajlamos nagy döntéseket hozni, és veszekedésekbe bonyolódni miatta. Elég, ha ellazítod az agyadat, és csak nézed, ahogy áthalad rajta.
Mostanában sokan tapasztalnak közülünk ideiglenes feldobódást és a fényesség villanásait. Ha az ilyen eufórikus idők után új módon kezdenek elfajulni a dolgok, ez nem kell, hogy zavarjon. Lehet, hogy ez annak jele, hogy még mindig magasabbra mész. Közben azt is észre kéne vennünk, hogy hajlamosak vagyunk visszatérni - arra a rezgésszintre, ahol stabilan érezzük magunkat, - valami olyasmihez, amit meg bírunk élni. A stabilitás szintjét, azt a szintet, amelyiken kényelmesen érezzük magunkat, közös hullámhosszon másokkal, ezt kell megváltoztatni. Ezt pedig csak egy ellenállás nélküli tudat állapotban, állandóan kiterjedő szeretetben lehet megtenni.
Egészen természetes, hagy a megvilágosodás keresése közben, vagy ha csak boldogabb próbálsz lenni, a mindennapi tapasztalataidban keresed az eredmények jeleit. Valóban, a mindennapi életed nem más, mint a spirituális állapotod kifejeződése. Az életed megváltozik, ahogy szeretetteljesebbé válsz, de nem olyan módon, ahogy éppen elképzeled. Az, hogy mi történik, nem olyan fontos, mint az, hogy hogyan reagálsz arra, ami történik.
Van egy jó hozzáállás, amit bármely cél iránt felvehetsz: Ha megtörténik, jó; ha nem történik meg, az is jó. Sokkal azelőtt, hogy eljutnál addig, ahol biztonsággal tudnál döntéseket hozni a jövődről, úgy találhatod, hogy már nem is nagyon van kedved jóslásokhoz. Nem fogod bánni, ha elengedsz egy gyönyörű tapasztalatot, élményt, mert a szeretet éppoly kellemesen meg fog jutalmazni a következővel.
Hasonlóképpen nem sok specifikus tanácsot lehet adni arra, hogy milyennek kéne a megvilágosodott létezésnek lennie a Földön, és nem vagyok hajlandó ragyogó jóslatokat tenni arra, hogy mi lehetséges. Amint láttuk, mihelyt teljesen hajlandók vagyunk arra, hogy létrehozzunk egy helyzetet, valami mássá változik, ha az elménk elzárkózik a párhuzamos lehetőségektől. A mi anyagi szintünkön ez a valami más gyakran hajlamos valami kellemetlen dolognak lenni, és mihelyt megpróbáljuk visszavonni tőle az érzéseinket, már le is ragadtunk nála. Ez az egyik magyarázat arra, hogy az ideális és gyönyörű események miért tűnnek el az életünkből, míg a rosszak és ostobák megmaradnak, és ugyanez vonatkozik a rózsás jövendő megjósolására is.
De akármilyen bizonytalannak és irányíthatatlannak is tűnik ez a folyamat, a szeretet le fogja győzni a nehézségeket. Annyit biztonsággal meg lehet jósolni, hogy amint növekszel a szeretetben önmagad és mások iránt, ebben az életben kezdesz minden embert és tárgyat tökéletes formaként látni, pont úgy, ahogy most vannak. Minden pillanatban gazdag örömöt fogsz érezni. Mivel pedig a szépség mindig a néző szemében van, a rezgéseid is szépek lesznek.

A lusta ember utikalauza a megvilágosodáshoz - Thaddeus Golas 

2012. március 22., csütörtök

KIK VAGYUNK?



Egyenlő lények vagyunk, és a világmindenség az egymáshoz való viszonyainkból áll. Az univerzum egyfajta létezőkből van teremtve; mindegyik élő, mindegyik meghatározza a saját létezését. Igazából ez minden, amit tudnod kell ahhoz, hogy megértsd ezt a könyvet vagy megírd a sajátodat. Minden, amit mondok, az első bekezdésben gyökerezik, és bármilyen kérdést meg lehet oldani azzal, hogy végiggondolod a dolgot ebből kiindulva.
A világmindenség egyféle akármiből készült, amit lehetetlen meghatározni. A mi célunkra meg sem kell próbálni, hogy meghatározzuk. Mindössze azt kell feltételeznünk, és kipróbálnunk, hogy csak egyféle akármi létezik, és kipróbálhatjuk, hogy ez elvezet-e eme világ elfogadható magyarázatához, úgy, ahogy mi ismerjük.
Minden lény alapvető működési módja a kitágulás és összehúzódás. A kitágult lények áteresztők, az összehúzódott lények szilárdak és áthatolhatatlanok. Ezért aztán mindegyikünk, egyedül vagy közösen megjelenhet, mint tér, mint energia, vagy mint tömeg, a kiterjedés vagy beszűkülés mértékétől függően, amit választunk magunknak, és attól függően, hogy ki-ki milyen rezgéseket fejez ki azáltal, hogy váltogatja a kiterjedést és összehúzódást. Minden lény a saját rezgéseit irányítja.
Egy teljesen kiterjedt lény nem más, mint tér. Mivel a kiterjedés áteresztővé tesz, lehetünk "egyazon térben" egy vagy több kiterjedt lénnyel. Igazából a mindenség összes lénye is lehet egyazon térben.
A kiterjedést úgy tapasztaljuk, mint tudatosságot, felfogóképességet, megértést, vagy aminek csak hívni kívánjuk. Amikor teljesen ki vagyunk tágulva, a teljes tudatot érezzük, amelyben egyek vagyunk minden élettel. Ezen a szinten nincs ellenállásunk más lények bármilyen rezgéseivel vagy kölcsönhatásaival szemben. Ez az időtlen üdvösség állapota, amiben a tudatosság, érzékelés és érzések határtalan választéka áll rendelkezésünkre.
A tér egy olyan szintű tapasztalat, amit bármelyikünk elérhet, de nehéz pontosan beszélni róla a jelenlegi létsíkunkon, mert határtalan. Ez maga az, ami kiválasztja a határokat és meghatároz dolgokat. Mondhatnánk így is: Egyetlen Tudat; minden tapasztalat elérhető, az Egyetlen Tudat pedig mi mindannyian együtt vagyunk, vagy bármelyikünk, aki a kiterjedés legmagasabb fokán áll. Akár fel is állíthatjuk az elméletet: Isten semmit sem tudna tartóssá teremteni, ami behatároltabb lenne önmagánál, de ha önmagát másolja, akkor egy tartós világmindenséget élvezhet. Ezért tehát minden lény Isten másolata, "saját képére és hasonlatosságára".
Nem számít, milyen szavakat használunk: létezünk és a világ is létezik, és ki lehet próbálni ezt a kitágulás-beszűkülés elméletet azon a behatárolt látásmódon belül is, hogy mi igaz számunkra, mint emberi lények számára, különösen az atom- és részecskekutatás területén.
Amikor egy lény teljesen össze van húzódva, akkor anyagi részecske, tömeggel, teljesen önmagába zárva. Összeszűkültségének mértéke szerint egy lény képtelenné válik ara, hogy egyazon térben legyen másokkal, ezért az összehúzódást úgy érzékeli, mint félelmet, fájdalmat, tudatlanságot, gyűlöletet, gonoszt, és fura érzések egész tömegét. Végletes esetben teljesen őrültnek érzi magát, ellenáll mindenkinek és mindennek, és úgy érzi, képtelen megválasztani tudatának tartalmait. Természetesen ezek csupán csak a tömeg-állapot rezgésszámainak megfelelő érzések, és bármikor kikerülhet belőlük azzal, hogy kitágul, elengedi minden ellenállását azzal szemben, amit gondol, lát, vagy érez.
Amikor egy lény váltogatja a kitágulását és összehúzódását, akkor energiaként létezik.
Megítélésem szerint a középső ponton, amikor ötven százalék kitágulás és ötven százalék összehúzódás történik, egy lény logikus lenne, nem-szubjektív, egó nélküli, és kiszámítható. Talán ez a ”Nullpont ”, amely a fizikában az energiaátalakulások egyik fázisa, éppúgy, mint az ”egohalál”, amin akkor megyünk át, amikor a tudatosság magasabb szintjeire terjedünk ki.
Fontos megjegyezni, hogy az energia nem valami objektív dolog mennyisége. Az energia, éppúgy, mint a tér és az anyag, olyasmi, amit sok-sok élőlény csinál. Az energialények általában olyan módon reagálnak a szomszédaikra, amely gyakran előre megjósolható, és automatikusnak tűnik, mint az eldőlő dominók. Amikor a térlényekhez viszonyulnak, az energia lények magas rezgésszámmal látszanak vibrálni, egy növekvő szubjektív szabadságban. Ha anyagi lényekhez viszonyulnak, akkor alacsony energiájúak lesznek, és lassabban vibrálnak, a szubjektív vonzásoktól rángatva, egyre megszállottabban és zavarosabban érezve magukat.
A világ vibráló lények végtelen harmóniája, a kitágulás-beszűkülés mértékeinek, rezgésszám-módosulásoknak (stb.) részletesen kidolgozott elrendezésében.
Mindegyik variációhoz, kombinációhoz, minden vibrációs szinthez az érzések és elgondolások egy meghatározott készlete tartozik. A más lényekhez való viszonyulásnak is más-másféle érzékelése van jelen minden különböző nézőpontból. Mindezeknek a lehetőségeknek a gondolata olyan lenyűgöző, és olyan nevetséges próbálkozás írásba foglalni őket, hogy nehéz innentől tovább mozgatnom a tollamat. Ugyanakkor viszont itt csak arra törekszünk, hogy megfogalmazzunk néhány olyan alapvető attitűdöt, ami helyreállítja a szabadságunk tudatát, hogy körbejárhassunk ebben a labirintusban vagy felmehessünk egyenesen a csúcsra. Arra kell csak emlékeznünk, hogy senki más nincs, aki ne lenne éppolyan csirke, mint mi.
Az egész világmindenség pont olyan lényekből van felépítve, mint mi magunk. Minden atomban minden részecske egy élőlény. Minden molekula vagy sejt: lények egész törzse. Az energia: sokunk együtt vibrálva. A tér: végtelen sok testvérünk és nővérünk a tökéletes üdvösség állapotában.
Nincs lényeges különbség az élő és a holt anyag között, mert mindkettő élőlényekből épül fel. Nemcsak a tömeg váltható át energiába, hanem az energia is átváltható térbe és viszont. A saját visszavonulásunk a tudatosságból, a saját-anyag állapotunk okozza azt, hogy testvéreinket, s nővéreinket úgy látjuk, mint objektív anyagot, energiát, és teret. Mindig azokat a tapasztalatokat és érzékeléseket éljük át, amelyek megfelelnek a mi vibrációs szintünknek.
Mindannyiunkra ugyanazok a szabályok érvényesek. A szabályok sehonnan kívülről nem erednek csak önmagunkból. Abból az igazságból erednek, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, s mindannyiunknak a lehetséges viselkedésformák és tapasztalatok egyazon skálája áll rendelkezésére. Szabadságunkban áll, hogy bármit megtegyünk, amit akarunk, azokon a szükségszerű törvényeken belül, amelyek az egyenlő lényekként egymáshoz való viszonyainkból fakadnak. Az első törvény pedig a szeretet kell, hogy legyen. A szeretet az a cselekedet, hogy más lényekkel egyazon térben vagyunk, és ez azt jelenti, hogy a szeretet valóság; éppannyira valóság, mint mi vagyunk. A szeretet nem behatárolt eszme, hanem valami, amit abszolút az egész lényünkkel teszünk.
Talán sokan közülünk nem kedvelik azt a helyet, ahol most vannak a világban, de mindannyian bizonyosak lehetünk benne, hogy a saját döntésünk alapján kerültünk oda, ahol vagyunk, aszerint, hogy kitágulunk a szeretetben vagy visszavonjuk tőle magunkat.
Az a fajta agy és test, amid van; az a család és társadalom, az a történelmi pillanat, amibe bele születtél, mindezek és még sok-sok más teáltalad lett meghatározva, a kiterjedésed mértéke szerint, és aszerint, hogy mennyire vagy hajlandó szeretni. Senki semmit nem csinált veled. Senki nem kényszerített. Abszolút igazság van abban a tapasztalatban, amit bármelyikünk a nap bármely másodpercében átél. Egy bizonyos értelemben mindannyian ellazíthatunk, mert semmi sem titok, semmi sem veszett el, semmit sem felejtettünk el, semmi sincs magára hagyatva.
Mindannyian egyfajta lények vagyunk, képesek kiáradó figyelemre és tudatosságra, vagy visszavonni magunkat tőle. És ez minden, amit tennünk kell: teljes, megengedő, szeretetteljes figyelmet adni abszolút mindennek, amit látunk az elménkben, a testünkben, a környezetünkben, más emberekben. A szeretetben való kitágulás olyan cselekedet, ami a világ minden lényének állandóan elérhető. Egy eltökélt tudatosság a mennybe fog vinni bennünket, és egy szeretetteljes hozzáállás szabaddá fog tenni.
Semmi más nem határozza meg a sorsunkat. A jó vagy rossz viselkedésformák másodlagosak. Bármit is teszel, szeresd magad azért, mert ezt teszed. Bármire is gondolsz, szeresd magad, azért, mert erre gondolsz. A szeretet az egyetlen dimenzió, amit meg kell változtatnod. Ha nem vagy benne biztos, hogy milyen érzés szeretni, szeresd magad, azért, mert nem tudod, milyen érzés. Semmi nincs a világon, ami fontosabb, mint a szeretet, amit a tudatos lények éreznek egymás iránt, akár kifejezik ezt valaha is, akár nem.
Semmi értelme aggódni vagy töprengeni a rosszabb vagy a jobb spirituális körülményeken, bár ha akarod ezt a játékot is választhatod. Nem leszel képes a jelenlegi rezgésszintednél tartósan feljebb emelkedni, amíg ugyanúgy szeretsz, ahogy most.
Nem számít milyen a spirituális helyzeted, nem számít, hol találod magad a világmindenségben, a választási lehetőséged mindig ugyanaz: kiterjeszteni a tudatosságodat, vagy beszűkíteni. És ott kell elkezdened, ahol vagy. Nincs semmi baj azzal, hogy ott vagy ahol vagy, ez is a számunkra elérhető végtelen sok tapasztalat egyike. Ami te vagy, az én is lehetek. Ami én vagyok, az te is lehetsz.
Bármit is tettünk az Egy Tudat teljes tudatosságából visszahúzódva, azt most csináljuk. Bármit is teszünk, annak a lehetősége mindig bennünk van, még akkor is, ha nem tesszük meg, ezért nem ellenállni kéne, hanem transzcendálni (túljutni rajta). Ezeket az emlékeztetőket rendszeresen használom: Ez is mindig bennem van.
Ezt is lehet teljesen kitágult tudatossággal tudomásul venni.
Bízhatunk a világ folyamatában. Ha a szeretet ezen szabályai igazak, akkor mindig működnek, akár tudatában vagyunk, akár nem. A szeretet valósága olyasmi, amit te magad teszel, szavakkal vagy szavak nélkül, és az eredményt a saját tapasztalataidból ítélheted meg. minden információ, mint ez is itt, állandóan jelen van a térben, és nincs szüksége könyvekre ahhoz, hogy valóság legyen. Mindig benned van.
Ebből az is következik, hogy semmiképp sem azért írom ezt a könyvet, hogy kifogásoljak bármit is, amit most bárki hisz. Minden logikán túl ott van a szeretet misztériuma: tudod, hogy mindnyájan egyek vagyunk, igazából senkinek sincs szüksége segítségre senki mástól, senki se szorul rá, hogy mondjanak vagy adjanak neki bármit is, így aztán úgyis a lehető legtöbb együttérzéssel fogsz cselekedni, a legjobbat teszed testvéreidnek és nővéreidnek, ami csak van benned. Tovább adom azt, amit nekem adtak, amikor úgy érzem, szükség van rá. Ha én úgy éreztem, akkor talán valaki más is úgy érzi. Ez itt egy levél a testvéreimnek, egy szeretet-üzenet, hogy megpróbáljam megmutatni, hogy amikor azt hittük, hogy a szeretet nem működik, hogyan működött mégis tökéletesen.
Érdekes gondolat-gyakorlat az, hogyha az egész játékot fejjel lefelé fordítjuk: a probléma nem az, hogyan szabadítsuk ki magunkat a tömeg (anyag) szintről, hogyan világosodjunk meg. Az igazi kérdés ez: Ha tökéletesen szabad és önmeghatározó lény vagy, akkor hogyan zártad magad egy testbe, hogy anyagi játszmákat játsszál? Hogy vetted rá magad és másokat, hogy egyetértsenek ezzel a játékkal? Hogy tetted az egészet kényszeresen megszállottá?
Többször is, amikor kiszálltam az űrbe, bevillant: Hát, ha egyszer ennyire könnyű kijutni, akkor akár vissza is mehetek játszani a játékot. Talán ez a végső kísértés. És talán senki sem igazán akarja tudni, hogy milyen könnyű, mert senki sem akarja megzavarni a játékot. Lehet, hogy mindannyian bújócskát játszunk. A fizikai valóság minden horrorfilmek egyik legnagyobbika, és tudod, mennyire szeretjük a horrorfilmeket. Ha a mindenség úgy, ahogy a mi rezgésszintünkről látjuk, illúzió, csak részben igaz, akkor ez csak eggyel több ok, arra, hogy élvezzük és szeressük, ahelyett, hogy kiakadnánk rajta.
Mindent, ami a földön történik, sok ezer különböző rezgésszinten lehet átélni, a legeuforikusabbtól a legnyomasztóbbig.
Tökéletesen a szabadságunkban áll bármelyik szintet kiemelni, kihangsúlyozni, amelyiket csak akarjuk. Semmit sem kell megváltoztatnunk, csak a figyelmünket és szeretetünket, a saját kitágulásunkat és szeretetünket.
Mivel a világ semmi más, mint élő lények, akik mindegyike a saját szintjét és saját kapcsolatait irányítja. a világban abszolút semmi nincs, amit bárhogyan is ki kéne javítani. Nem kell semmit sem tennünk miatta, bármi is az. A világmindenségben mindenhol tudat van, és minden lényben megbízhatunk, hogy a saját döntéseit kézben tartja. Bárhogyan is néz ki a számunkra, a szeretet sohasem veszíti el az irányítást: a kapcsolataink törvényei olyan őszinték és pontosak, mint a fizikai törvények.
Nem mondhatom, hogy ebben a pillanatban tudom mik ezek a törvények. De valamilyen szinten mindenki tudja, hogy mindannyian pontosan azt kapjuk, amit megérdemlünk. A harmónia végtelen, egy és isteni. Mit gondolsz, te hol illesz bele? Ne légy túl szigorú magadhoz! Egy kis szeretet messzire visz.

2012. február 23., csütörtök

Tudattalan minták és megrögzöttségek




Azt tanultuk, hogy ne higgyünk teremtő erőnkben, sőt még a gondolatát is naivnak és abszurdnak tartsuk. Nem csoda, hogy nem könnyű leszokni erről a fajta gondolkodásról.
Tehát valami újat szeretnénk megtanítani a tudatalattinknak. De hogyan kezdjünk hozzá? Először is: tudjuk, hogy elalvás előtt és röviddel ébredés után különösen fogékonyak vagyunk mindenfajta átprogramozásra. Ellazult állapotban, szinte félálomban ugyanolyan hullámokat bocsát ki magából az agyunk, mint gyermekkorunkban.
Tanulni örömmel és élvezettel a legkönnyebb. Pusztán akusztikai és optikai ingerek alapján csak kevesen tanulnak. Akkor hát miből tanulunk? A tanulnivalóval kapcsolatos saját tetteinkből, megmozdulásainkból és érzéseinkből.

Gyakorlat:
Melyik az a kilenc mondat vagy minta, amelyet rögzíteni szeretnél a tudatalattidban? Írd le őket, és szedd rímbe, vagy fogalmazd meg könnyen megjegyezhető mondatok formájában.

Ötletadóul álljon itt néhány példa:

 „Az egészség jó példa, követem is én még ma.”
  „Minden beteg örvendhet, még új foga is kinőhet.”
  „Ha barát vagy, és ha barátra lelsz, nincs nagyobb kincs, amivel útra kelsz.”
  „A lelkem rendben, szárnyal a kedvem.”
  „A tanulás könnyen megy, olyan, mint az egyszeregy.”
v  „Magamat szeretve más mért ne szeretne?”
  „Kicsi és nagy, idenézz, hozzám záporoz a pénz.”

Jó, ha a jelenethez kéznél van egy egész alakos tükör, vagy legalábbis az otthon fellelhető legnagyobb tükröd is.
Odaállsz tehát a tükör elé, és kitalálsz egy olyan mozdulatot vagy kis jelenetet, amellyel ki tudod fejezni a mondatodat. Valamit, amit könnyen meg tudsz jegyezni, ami jól kifejezi az üzenet lényegét. Aztán eltáncolod, - énekeled, - tapsikolod és –ugrabugrálod a tükör előtt az új mintádat, s ezzel kiválóan az emlékezetedbe is vésed. A tananyagba ugyanis beépítetted a hallást, a látást, a mozgást, a cselekvést és a játékos lazítást (táncolást, éneklést).
A kérdés csak az, mit táncolsz el magadnak a tükör előtt másnap reggel és a jövő héten reggel.
Aztán, ha egyszer reggel arra ébredsz, hogy az első érzésed vagy gondolatod a jelenetből ered, megnyugodhatsz, mert sikerült: elsajátítottad, amit meg akartál tanulni. Addig is minden reggel és este eljátszhatod a tükör előtt a jelenetet. Tedd meg akkor is, ha csak fél percig tart mondjuk háromszor elénekelni és eltáncolni az általad költött sort, így annak üzenete egyre természetesebbé válik a tudatalattid számára.

Kitartás



A kitartás a legfontosabb dolog az életben. Akarhatsz bármit, ha nincs kitartásod, és ido elott befejezed a munkát, sose fogod elérni a célodat.

Küzdeni mindig lehet, de érdemes, ha a cél előtt feladod?

Menj tovább, bízz az Isteni gondviselésben, tudd, hogy hova tartasz!

A mikor, és hogyan az kialakul, te csak menj tovább és tedd a dolgod.

Szíved legyen mindig tiszta és nyitott, hogy lásd az útmutatást, halld meg a hívó szót.

Bízz, mert hit nélkül sokkal nehezebb élni.

Szív nélkül lehetetlen küzdeni. 

Küzdelem nélkül nincs győzelem, kitartás nélkül nincs eredmény.

Hidd el, hogy van segítség, és az mindig időben érkezik.

Legyél nyitott a válaszokra, mert azok folyamatosan érkeznek hozzád.

Legyél önmagad, hidd el, hogy van változás, ami meghozza a kitartásod gyümölcsét!

2012. február 20., hétfő

Mikor megy minden rosszul


Esetleg azért nem sikerül rendelned az Univerzumtól, mert:

  Az öntudatlan viselkedési mintáid és a megrögzöttségeid megakadályozzák, hogy a kívánságod teljesüljön.

Az az érzésed, hogy a megrendelt dologra feltétlenül szükséged van, és görcsösen ragaszkodsz hozzá, hogy megkapd. Csakhogy a félelmed útját állja az energia áramlásának, és ezzel a megvalósulás lehetőségének is. Ez történik akkor, amikor minden áron biztosra akarunk menni, amikor valamit érvényesíteni akarunk, vagy el akarunk kerülni, vagy nem vagyunk hajlandók tudomást venni az érzéseinkről.

Túl gyakran összpontosítasz arra, amit el akarsz kerülni, így nem figyelsz eléggé arra, amit el akarsz érni. Ezzel azonban – mivel az energia a figyelem irányát követi – pontosan azt vonzod magadhoz, amit nem szeretnél.

 Belső szűrőd csak a problémákat láttatja meg veled az életből, így a legjobb lehetőségek mellett is vakon elsétálsz.
 
Nem szereted magadat. Némelyek számára csekélységnek tűnik, pedig ez az egyik lényegi oka annak, ha a megrendelés nem teljesül.

Mások fárasztónak találják a stílusodat, és ki kell pihenniük, ha közösen csináltak veled valamit.

 Nem elég fényesek a gondolataid.

  Nem bízol eléggé.

 Nem vagy elég találékony és ösztönös.

 A félelem, a nyomás és a stressz kiirtja belőled az intuíciót.

 Túl régóta nem használtad a tested energiapályáit.
 
Nem találod el a megfelelő hangot vagy az alkalmas pillanatot a rendeléshez.

A kifinomult érzékelést csak hallomásból ismered, és nem is tudod, hogy milyen érzés.
 
Az egód és az eszed túl sokat okoskodik. Nem tudod, hogyan csendesítsd l őket, és fogalmad sincs, mire vágysz valójában, a szíved mélyén.

 Eszed ágában sincs felelősséget vállalni az életedért, és mindazért, ami eddig történt veled.

Nem tudod, hogyan add magad, és nem vagy képes a külvilágra a saját bensőd tükreként tekinteni.
Túlságosan odafigyelsz a külsőségekre, és a külvilágban történő dolgokra, ahelyett, hogy befelé figyelnél.

 Tévedésből a boldogtalanságodat ápolgatod és táplálod.

Túl kevésre becsülöd a saját vágyaidat és céljaidat.

Önkéntelenül is borús jövőt képzelsz el magadnak.
 
Túl kevéssé kötődsz az egyetemes szellemhez.



(Bärbel Mohr – Hogyan rendeljünk JÓL az Univerzumtól)